Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

A frigyláda esete a diktátorral

2010.02.21. 08:00 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: frigyláda

Tudják, hová kell utaznia annak, aki látni akarja a frigyláda hiteles másolatát? Egyenesen Hararéba, Zimbabwe fővárosába, ahol — Tudor Parfitt frigyládavadász, Indiana Jones 21. századi klónja állítása szerint — egy múzeumi raktárban hevert a zsidó vallás legszentebb ereklyéje. Igaz, ez a „láda” cseppet sem hasonlít a Mózes második könyvében (Kivonulás) leírt Szövetség Ládájára, mivel alakja egy félgömböt formáz. Leginkább egy afrikai harci dobra emlékeztet — ami nem csoda, hiszen tudósunk is a Humán Tudományok Múzeumában akadt rá. (A múzeumban előkerült dob a felső, a "frigydob" rekonstrukciója pedig az alsó képen látható.) De egy vérbeli frigyládakutató — aki ráadásul több bestsellerrel és ismeretterjesztő filmmel a háta mögött világszerte ismert személyiség — ilyen csekélységeken nem akad fenn. Rögtön kész a válasz: valójában két frigyláda volt, amelyek közül a láda alakút a jeruzsálemi Templomban tárolták, míg a dob alakút a csatákba cipelték magukkal a papok. Parfitt a 90-es években keltett világszenzációt azzal, hogy az „elveszett tíz törzs” egyikeként a zimbabwei lembákat azonosította, akikről DNS kutatással azt is megállapította, hogy a Léviták törzséhez tartoznak. (Az ugyan rejtély, hogyan vett DNS-mintát „eredeti” zsidó Lévitákból.) Innen már csak egy lépés választotta el attól, hogy a frigyládát is a lembák körében keresse. Ngoma lungundu — állítólag ezen a néven ismerték a lembák a Jahve és Izrael közötti szövetség jelképének számító Ládát. Parfitt állítása szerint azonban a lembák évtizedekkel ezelőtt elvesztették a szent tárgyat, ami három évvel ezelőtt egy hararei múzeum raktárában került elő. A kutató a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy szénizotópos módszerrel a Kr. u. 1300 körülre teszik a dob alakú „láda” korát, ami azt jelenti, hogy a Szaharától délre ez a legősibb fából készült tárgy, ami eddig előkerült.

 

Mint azt a Daily Express közölte, Parfitt aggódik a szent ereklye sorsáért. A dob-ládának ugyanis körülbelül egy éve nyomaveszett. A könyv megjelenése és a világsajtó hírei állítólag felpiszkálták Zimbabwe diktátorának, Robert Mugabénak figyelmét is, ami rosszat jelent. „Először akkor fogtam gyanút, amikor többen megpróbálták megtekinteni a Ládát, köztük számos komoly tudós, de a múzeum elzárkózott ettől” — nyilatkozta Parfitt. „Egy informátorom, akinek kapcsolatai vannak Mugabe kiterjedt családjával, azt mondta, hogy Mugabe egyik közeli rokona szerezte meg.” Állítólag meg is fenyegették a ládavadászt: ha vissza mer térni az országba, börtönbe kerül. Parfitt informátorai szerint Zimbabwéban még beszélgetni is veszélyes a láda jelenlegi hollétéről. A diktátor és rokonai rengeteg ember kínoztak és öltek meg már eddig is: az ország fele éhezik, és a kolera már minden huszadik lakossal végzett. Ha Parfitt feltételezése igaz, aligha kerülhetett gonoszabb kézbe a „frigydob”. Az egyetlen reményt az jelenti, hogy a Láda tud vigyázni magára: emlékezzünk, mi lett a sorsa azoknak a náciknak, akik el akarták rabolni — Spielberg filmjében. Lássuk, mit tesz most Indiana Jones…

 

Tudor Parfitt (1944–) a Londoni Egyetemhez kapcsolódó Keleti és Afrikai Nyelvek Iskoláján belül általa alapított Modern Zsidó Tudományok tanszékénk professzora. Önkéntesként 1963-ban Jeruzsálembe ment. Héberül és arabul Oxfordban tanult, majd 1968-ban ösztöndíjsként a jeruzsálemi Héber Egyetemen, majd 1972-ben Torontóban adott elő. 1974 óta tanít Londonban. Fő érdeklődési köre az ázsiai és afrikai modern zsidó diaszpóra, különös tekintettel a muszlim országokra. 1984-ben egy kisebbségvédő csoport Szudánba küldte, ahol állítólag az etióp határ közelében menekülttáborokban élő zsidókat szándékosan mérgezték. Ez a küldetés időben egybeesett az etiópiai falasák izraeli kimentésével (Mózes Hadművelet), amelyről Parfitt könyvet is írt. A 80-as években járt még a Szovjetunióban és Szíriában is, minden esetben az ott élő zsidó közösségek valós helyzetét igyekezett felderíteni. A múlt század 90-es éveiben fordult a figyelme a dél-afrikai Limpopo-folyó mentén élő lemba törzs felé, akik zsidó származásúnak vallották magukat. Parfitt DNS-teszteknek vetette alá őket, azt állítva, hogy kromozómáik a Lévita papi törzsével egyeznek. Kutatásai a világ minden táján a napilapok címlapjára kerültek. 2008-ban megírta az „Elveszett Frigyláda: a legendás bibliai láda 2500 éves rejtélyének megoldása” (The Lost Ark of the Covenant: Solving the 2,500 Year Old Mystery of the Fabled Biblical Ark) című könyvét, amely világszerte bestseller lett, és a Channel 4 tévécsatorna egy órás filmet is készített belőle. Állítása szerint a frigyláda — amely szerinte egy dob — a babilóni invázió (Kr. e. 586) után került el Jeruzsálemből, és a mai Jordánián, Jemenen, Egyiptomon, Etiópián át jutott el Zimbabwéba (korábban: Rhodesia). A „dob alakú ládát” végül a zimbabwei fővárosban, Hararéban található Humán Tudományok Múzeuma (Museum of Human Sciences) raktárában lelte meg Parfitt. Rabbinikus forásokra hivatkozva azt állítja, hogy Izraelben két frigyláda volt: az egyik — melynek leírása a Kivonulás könyvében olvasható — a Templomban, a Szentek Szentjében állt; a másikat viszont Becaléel mester akáciából készítette, amit a csatákba vittek magukkal Izrael fia. Parfitt azt állíja, ennek másolatát találta meg Afrikában. A „szenzációs felfedezést” azonban a szkeptikusok egyetlen kézlegyintéssel elintézik, mondván, hogy Parfitt semmi mást nem talált a hararei múzeumban, mint egy ősrégi afrikai harci dobot. (Forrás: wikipedia)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HiSa 2010.02.23. 09:29:02

Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a könyv magyarul is megjelent két éve az Athenaeum Kiadótól.
süti beállítások módosítása