Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

A Tízváros Szerencséje

2010.09.19. 17:56 | Grüll Tibor | 3 komment

Címkék: freskó dekapolisz pogány vallás tükhé

A galileai Sussitában (Hippos) folyó ásatások tizenegyedik évadján a Haifai Egyetem régészei egy ókori falfreskó nyomaira bukkantak, amely Tükhét, a szerencse/sors görög istennőjét ábrázolta. Az ásatás során egy másik görög istennő, egy Menád csontlapra vésett ábrázolása is előkerült. Arthur Segal professzor nyilatkozata szerint „érdekes, hogy a bizánci időszakban, amikor a kereszténység eltörölte a pogány kultuszokat, két istennő-ábrázolás is előkerült egy magánházban, ami egyértelműen a korábbi pogány hitvilág továbbélését mutatja”. A Mark Schuler (University of Concordia) vezette ásatásokon egy átriumos házra bukkantak, amelyben a régészek szerint egykor a város egyik vezető tisztviselője lakott. A kis udvar közepén egy kút volt, amelynek közelében a Tükhé-freskó előkerült. A koronát viselő fiatal nő a város jólétét és prosperitását testesítette meg az ókori pogányok számára. A szakemberek szerint a római kor végén, valamikor a 3–4. században festhették. Az idei ásatási idényben kezdték meg a város római kori bazilikájának (1-2. század) feltárását. E jelentette egykor a város gazdasági, társadalmi és politikai életének középpontját. Sussitát az i. e. 2. században a Szeleukidák alapították, és a város egészen 749-ig állt fel, amikor egy földrengés romba döntötte. Bét-Seánnal (Szküthopolisz) együtt a „Tízváros” (Dekapolisz ) részét képezte, ahol  lakosság túlnyomó részben pogány volt. Az Újszövetség szerint Jézus is több alkalommal járt a Dekapolisz környékén (Mt 4:25; Mk 5:20, 7:31).

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2010.10.15. 11:17:21

Tisztelt Grüll Tibor!
Salamonról olvassuk valahol a Bibliában, hogy könyvet írt a növényekről, állatokról. Erről van valami információja a régészetnek, történelemtudománynak?

Grüll Tibor 2010.10.24. 16:41:55

@endike: Tisztelt Olvasó!
Sajnos mindeddig Salamonról semmilyen Biblián kívüli történeti vagy régészeti információval nem rendelkezünk, így a kérdésére csak negatív választ tudok adni.

Mammka 2011.04.12. 14:16:25

Múzeumban dolgozom, keresztény vagyok ,így nagy örömmel és érdeklődéssel olvasom ezt a blogot. Most látom,hogy már régóta nem frissül.Ugye ez nem végleges?
Nagy szükség van az Önök munkájára!
Üdvözlettel: Mammka
süti beállítások módosítása