Izraeli régészek a Kacir közelében zajló El-Ahwat-i ásatáson egy 3200 éves kerek bronztáblácskát találtak belevésett női arccal, amely Oren Cohen, a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének kutatója szerint egy harci szekér tengelyének rögzítőszögéhez tartozott. „Egy ilyen felfedezés alátámasztja azt az elképzelést, miszerint ezen a helyen egy magas rangú egyiptomi vagy helyi uralkodó köthető a vidékhez, és valószínűleg azt az elméletet is megerősíti, hogy a helyszín a Bírák 4-5. fejezetben szereplő Ha-Róset ha-Gójimmal, Sisera városával azonosítható” — állítja Avraham Zertal professzor, az El-Ahwat-i ásatás vezetője. A területet 1993 és 2000 között a Haifai Egytem és a Cagliari Egyetem (Szardínia) régészei tárták fel. Az itt talált város a bronzkor végére illetve a vaskor legelejére, vagyis a kanaánita kor végére és az izraelita honfoglalás megkezdésének idejére datálható (Kr. e. 13–12. század). A várost bizonyos egyedi vonásai — erődítményei, a falakon található átjárók, valmint a kerek kunyhók — elütnek a kanaánita környezettől. Zertal professzor e sajátos elemek alapján azt feltételezte, hogy a hely a tengeri népek közül a Sardana (šrdn) törzsnek adott otthont, akik egyes kutatók szerint Ha-Róset ha-Gójimban, Sisera fővárosában éltek. Ez volt az a város, ahonnan a harci szekerek elindultak, hogy a Debóra prófétanő és Bárák vezette zsidókkal megküzdjenek. Az ásatást és a belőle levont következtetéseket Zertal professzor „Sisera titka: utazás a tengeri népek és Debóra éneke nyomában” (Dvir, Tel Aviv, 2010 [héberül]) című könyvében foglalta össze.

A helyszínen talált egyik lelet mibenlétét azonban továbbra is homály fedte. A kb. 2 cm átmérőjű, 5 mm vastag kerek bronztáblát a „helytartó háza”-ként aposztrofált romok között találták. A tárgyon egy fejfedőt illetve szekérkerekeket formázó fülbevalót viselő nő vésett arca látható. Már 1997-ben, a felfedezésekor nyilvánvaló volt, hogy egy hosszúkás tárgy letörött végéről van szó, azonban Cohen, aki az ásatási beszámolóban publikálta a leletet, semmilyen más hasonló lelettel nem tudta összefüggésbe hozni azt. Most, tizenhárom év elteltével megoldódott a rejtély. Cohen, aki aprólékosan áttanulmányozta a harci szekereket ábrázoló egyiptomi domborműveket, egy különleges díszítést fedezett fel: a tengelyeket a csapágyhoz rögzítő bronz szegeket különböző emberek arcával dekorálták — foglyokéval, idegenekével és Egyiptom ellenségeivel. Azt is megfigyelte, hogy ezek a díszek a királyi méltóságok és egyéb főemberek szekerét díszítették. (Alsó képünkön piros nyíllal jelölve.)

„Ez a felfedezés növeli a lelőhely történelmi és régészeti értékét, és azt bizonyítja, hogy magasrangú emberek szekereiről van szó. Alátámasztja annak lehetőségét — amit korábban nem lehetett biztosan kimondani —, hogy Sisera városáról van szó, innen indultak ki a harci szekerek az izraeli törzsek ellen, hogy Taanakh és Megiddó között csatába bocsátkozzanak velük” — vonta le a következtetést Zertal professzor.