Az izraelita honfoglalást megelőző periódust a régészeti kronológia átfogóan késő-bronzkornak (Late Bronze Age = LBA, Kr. e. 1550–1200) nevezi. A zsidók által a Vaskor első szakaszára (Iron Age, Kr. e. 1200–1000) meghódított területen korábban a kanaánitának vagy kananeusoknak nevezett népek laktak, akik sajátos késő-bronzkori kultúrával rendelkeztek, amely egyiptomi, föníciai és mezopotámiai elemeket olvasztott magába. A kanaániták fontosabb városait a Biblia is megemlíti, de falvaikról eddig csak igen keveset tudtunk. Ezért is nagy jelentőségű az a Ramat Razimban (a galileai Cfat közelében) folyó ásatás, amelyet az izraeli kormány Közlekedés- és Lakásügyi Minisztériuma finanszírozott. „Ez az első alkalom, hogy egy 3500 éves falut ásunk ki Észak-Izraelben” — nyilatkozta Karen Covello-Paran, aki a kutatást az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) részéről irányítja. „Mindmáig csak a nagyobb városokat tárták fel a térségben, mint pl. Megiddót és Hacórt. Ezen az ásatáson némi betekintést nyerhetünk az északi mezőgazdasági háttérterület mindennapi életébe, amelyről kiderült, hogy az sokkal összetettebb volt, mint ahogy eddig gondoltuk. Úgy tűnik, hogy a Ramat Razim közelében feltárt késő-bronzkori falu Hacór területéhez tartozott, amely tőle 10 km-re északra feküdt, és a kanaánita régió legjelentősebb városa volt.”
A mostani ásatások azonban egy szenzációs, ritka leletet is felszínre hoztak. „Felfedeztünk egy ritka, vastag bronz karkötőt” — nyilatkozta Covello-Paran. A különlegesen ép állapotú bronzékszer vésetekkel és szarvszerű kiudorodásokkal van díszítve, melyek a régésznő szerint a hatalmat, a termékenységet és a törvényt szimbolizálták. „Aki egy ilyen karkötőt birtokolt, bizonyára igen jómódú volt, és valószínűleg a falu urának felesége vagy lánya lehetett. A környező népeknél az isteneket és az uralkodókat szarvszerűen kidudorodó koronákkal ábrázolták, bár ilyen karkötő még soha nem került elő itteni ásatásokon.” Az ékszert egy az ókori településhez tartozó farmépület romjai között találták. A helyi mészkőből emelt ház átriumos elrendezésű volt: a kövekkel burkolt központi udvart lakó- és tárolóhelyiségek vették körül. A lakók láthatóan cserekereskedelemmel is foglalkoztak. A karkötő mellett egy kőből faragott kanaánita skarabeusz is előkerült, amelyen egyiptomi hieroglif írás olvasható. Az ásatók ennek is mágikus-rituális funkciót tulajdonítanak.
Ramat Razim kanaánita őslakói bárányt és kecskét tenyésztettek, emellett földjeiket művelték. A farmépületben számos bazaltkőből készült malom került elő, amivel a lisztet őrölték; valamint néhány nagy tárolóedény, melyben a szemesgabonát és a folyadékokat tárolták. Ezek a padlón álltak, és több mint egy méter magasak voltak. Az egyik lakóépületben egy sütőkemencét is feltártak, ami mellett főzésre szolgáló cserépedények és más eszközök, pl. tűzkő és egy 15 cm hosszú bronz tű is előkerült. Az IAA a tervek szerint a most épülő kutatóintézet és orvosi iskola mellett egy régészeti kiállítást fog létrehozni, amelyen a most feltárt régiségeken kívül a környék természeti kincseit is bemutatják majd a látogatóknak.
Judit Kohaupt 2018.11.08. 13:25:38