Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

A legrégibb írásos emlék Jeruzsálemből

2010.07.15. 18:24 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: jeruzsálem epigráfia írástörténet kanaán

Egy aprócska agyagdarab került elő a héten a Jeruzsálem Óvárosának falain kívül folyó ásatásokon. Ennek aligha lenne hírértéke, ha az agyagdarabra történetesen nem ékírásos jeleket véstek volna a Kr. e. 14. században, vagyis 400 évvel azelőtt, hogy Dávid Jeruzsálemet birodalma fővárosává tette. Ez a lelet az eddig előkerült legrégibb írásos emlék Jeruzsálemből. A történészek véleménye szerint az agyagtábla-töredék egy hajdani királyi levéltár része lehetett, ami azt bizonyítja, hogy a jebúsziak (jebuzeusok) által lakott Cijon (másnéven Jebúsz) már a késő-bronzkorban is igen fontos város volt.

Az táblatöredék az Ofel ásatási területén került elő (ez a völgy kötötte össze a délen fekvő Dávid Városát az északra fekvő Templomheggyel), egy a Kr. e. 10. században épült torony feltöltéséből. A tornyot az Egységes Királyság korában (Dávid vagy Salamon idején) építették, s az építkezéshez felhasználták a korábbi épületek törmelékeit. Az ásatás vezetője Eilat Mazar  (Héber Egyetem), a kutatást a New York-i Daniel Mintz és Meredith Berkman szponzorálta. 

Az aprócska (2 x 2,8 x 1 cm-es) agyagtáblát mezopotámiai ékírással, akkád nyelven írták, ami a kor közvetítőnyelvének számított. Wayne Horowitz (Héber Egyetem) asszíriológus szerint az írás jellege professzionális írnok munkájára vall. A kutató a szöveg megfejtését az Israel Exploration Journal most megjelent számában tette közzé. Sajnos a szöveg annyira töredékes, hogy Horowitz mindössze a „te”, „te voltál”, „tenni” és „őket” szavakat tudta kisilabizálni. Ennek ellenére nagy biztonsággal állítja, hogy mind a nyelv, mind az előkerülés helye (az egykori királyi várhoz közel), mind az írásjelek arra vallanak, hogy a tábla egy királyi levelezés részét képezhette.

Ugyanezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a Kr. e. 14. századra datált jeruzsálemi tábla egykorú azzal a 380 darabból álló táblagyűjteménnyel, amelyet a 19. században El-Amarnában fedeztek fel a régészek. A IV. Amenhotep (közismertebb nevén Ekhnaton) fáraó diplomáciai levelezését tartalmazó archívumban a hettita, elámi, szíriai és kanaáni uralkodók levelei között egyebek mellett Abdi-Heba jeruzsálemi király hat misszilis táblája is előkerült. Mazar véleménye szerint a most előkerült tábla is Abdi-Heba archívumából származott, bár erre nincs bizonyíték, hiszen a kanaánita korban több — eddig ismeretlen — uralkodó is regnált Jeruzsálemben. Az ásatásvezető hangsúlyozta továbbá, hogy új lelet aláhúzza a pre-izraelita Jeruzsálem fontosságát, és mindenképpen relativizálja azon véleményeket, hogy a város sem a dávidi hódítás előtt, sem azt követően nem számított jelentős településnek.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Judit Kohaupt 2018.11.08. 13:19:17

Csak ,hogy Kr e még jeruzsálem (Hierosolyma néven szerepelt ,ami a mi sólyom madarunk megnevezése napjainkra is ,míg a hiero a görög város nevet jelenti!!! Bukik a hazugság ,lassan cunamiként dugába dől ,és még hol a csoda vége ????
Isteni igazság mindíg fényre tör ,mert a fény maga az igazság ,ami ampokoli sötét hazudozásból a napfényre tör ,akár csak a turl madár ,azaz sólyom átszakítja az Eget!!! Amúgy meg akkortájt még magyarok lakták nagyrészben és rokonnépeik ezt abterületet,ahova a zsidók csak befogadott népként jött!!!
süti beállítások módosítása