Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Újabb töredék a Codex Sinaiticusból

2009.09.04. 18:36 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: biblia codex sinaiticus

Az alef. Hagyományosan a héber ábécé kezdőbetűjével jelölik azt a Kr. u. 4. században keletkezett görög nyelvű Bibliát, amelyet 1844-ben Konstantin von Tischendorf talált meg a Sínai-hegy alatt fekvő Szent Katalin kolostorban (képünkön). Nem is akárhogyan! A nem egészen harminc éves tudós, a Lipcsei Egyetem magántanára, a konyhában épp’ tüzet gyújtani készülő szerzetesek kezéből kaparintott meg 43 kódexlapot, mire a barátok megjegyezték: ezekből a lapokból korábban már két kosárnyit elégettek! 1853-ban Tischedorf újból visszatért a Szent Katalin kolostorba, ám ezúttal semmit nem talált. 1859-ben azután még egyszer viszautazott a Sínaira, amikor is egy este a kolostor gondnoka szinte az egész kódexet elébe tette! A tudós faarccal bámult a nagy felfedezésre, és engedélyt kért arra, hogy éjszaka belekukkantson. A tudós persze egész éjjel virrasztott, és megállapította a kézirat tartalmát: a Codex Sinaiticus valaha a teljes Bibliát tartalmazta (az Ószövetséget a Szeptuaginta fordításában), gondos kézírással írták, a szöveget oldalanként négy oszlopba rendezték, egy lapjának mérete pedig 38 x 34 cm volt. A gondnok persze hallani sem akart a kódex eladásáról, így Tischendorf végül a Szent Katalin kolostor főnökével tárgyalt, aki megengedte, hogy két görögül tudó német segítőtársával Kairóban lemásolja a kéziratot. Hárman két hónap alatt 110.000 sornyi görög szöveget másoltak le! A kódexet végül az orosz cár kapta ajándékba a kolostortól, majd a szovjet forradalom után 1933-ban 100.000 fontért eladták a British Librarynek. 1975-ben a kolostor egyik elfalazott helyiségének kibontásakor újabb tizenkét teljesen épen maradt lapra bukkantak.

 

Szeptember 2-án tette közzé a világsajtó, hogy egy kutató az egyiptomi Szent Katalin kolostor könyvtárában felfedzett egy eddig ismeretlen lapot a Codex Sinaiticusból. Nikolas Sarris egy 18. századi könyv kötése alatt találta meg a soha nem látott kódexlapot. A harminc éves kutató egy fényképen fedezte fel a kincset érő kéziratot. Régebben szokás volt, hogy a Szent Katalin kolostor szerzetesei régi pergamenkéziratok lapjait használták fel kötésnek, mivel ezek az állatbőrből készült lapok rendkívül szívósak voltak, és igen nehezen lehetett más kötésanyaghoz jutni a világnak ebben az eldugott sarkában. A könyvrestaurálással foglalkozó, Nagy-Britanniában PhD hallgató Sarris korábban részt vett a Codex Sinaiticus digitalizálási munkáiban, a fotón rögtön felismerte az értékes kéziratot: „Nagyon izgalmas pillanat volt. Bár ez nem az én szakterületem, segítettem az on-line munkában, így a kódex mély nyomot hagyott az emlékezetemben. Megizsgáltam a betűk méretét, a szövegkolumnákat és rögtön észrevettem, hogy ez egy soha nem látott része a Codex Sinaiticusnak.” Bár a kötés alatt csak a kódexlap egynegyede látszik, Jusztin atya, a kolostor könyvtárosa megerősítette Sarris gyanúját. Jusztin szerint Józsué könyvének első fejezete szerepel a most megtalált részleten. A könyvtáros-szerzetes arról nyilatkozott a sajtónak, hogy modern technológiával fogják a kötéstábla alatt megvizsgálni a kódexlapot, amely nem károsítja magát a könyvet. Sarris szerint legalább tizennyolc másik könyv található a kolostori könyvtárban, amelyet ugyanazok a könyvkötők kötöttek, akik a most felfedezett, értékes kincset rejtő könyvet is. „Nem tudjuk, hogy találunk-e még több lapot a Codexből, mindenesetre érdemes lenne utánanézni a dolognak” — nyilatkozta Sarris.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csomorkány 2010.11.01. 20:46:09

Azért említést érdemel a szerzetesek verziója is a kódex megtalálásának a körülményeiről. Szerintük a német egyszerűen ellopta a kéziratot, és utólag ötlötte ki a sztorit az eltüzeléstől megmentett könyvlapokról.

Az viszont nem vitás, hogy Tischendorf kéziratfölfedezései döntően hozzájárultak a modern szentírási szövegkritikához.
süti beállítások módosítása