Valódi régészeti szenzációt jelentett be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA): a Kinneret-tó mellett tavaly felfedezett Magdalában rábukkantak egy Kr. u. első századi zsinagóga maradványaira. A felfedezés egy szálloda építése során történt, az úgynevezett „Migdal beach”-en, amely az Ark New Gate Company tulajdona. A zsinagóga közepén egy különleges faragott követ találtak, amelynek oldalán két korsó között egy menóra (hétágú gyertyatartó), felső részén pedig egy palmetta minta látható két pálmafa között. (A fotót Moshe Hartal az IAA munkatársa készítette.) Ilyen követ soha korábban nem találtak zsinagógai környezetben. Az ásatást Dina Avshalom-Gorni és Arfan Najar (IAA) vezeti. A zsinagóga központi terme 120 négyzetméteres, a kőpadok, amelyeken a hívők foglaltak helyet, a falakkal szemben álltak. Padlóját mozaikokkal díszítették, a falakat színes freskókkal borították.

Az ásatásvezető Avshalom-Gorni szerint: „Izgalmas és egyedülálló lelettel van dolgunk. Ez az első eset, hogy menóra díszítés kerül elő a Második Templom idejéből (Kr. e. 440—Kr. u. 70). Feltételezhetjük, hogy a kőre vésett menórát egy olyan művész készítette, aki saját szemeivel látta azt a jeruzsálemi Templomban. A most megtalált zsinagóga ahhoz a hat másikhoz csatlakozik, amely eddig a világon a Második Templom korából előkerült.” (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a kissé elragadtatott régésznő két dologban biztosan tévedett. Az egyik, hogy 70 előtti menóra-ábrázolás eddig is ismert volt Hasmoneus pénzekről, illetve egy graffiti formában előkerült a jeruzsálemi Heródesi Negyed ásatásain. A másik tévedés, hogy egy zsidó kőfaragó aligha láthatta a Templomban a valódi menórát, mivel azt csak a papok pillanthatták meg annak belsejében. Persze nem kizárt, hogy a kőfaragó egyben pap is volt, bár ennek az esélye viszonylag kicsi.) A menóra mint díszítőelem egyébként valóban ritka ebben a korban, csak a 3. századtól válik gyakorivá. A régésznő azt is elfelejtette közölni, mi az a bizonyíték, ami alapján a most megtalált zsinagógaépület nem lehet régebbi a Kr. u. 1. századnál. Ez a bizonyíték a rögzített fali tórafülke (másnéven Áronfülke) hiánya. Ebben a korban ugyanis a tóratekercseket feltehetően mozgatható ládákban vitték be a zsinagógákba.

Limor Livnat Kneszet-képviselő, kulturális és sportminiszter is nyilatkozott az ügyben: „Ez a fontos felfedezés bizonyítja, hogy az északi régióban a Második Templom idején is kiterjedt zsidó települések voltak. Biztos vagyok abban, hogy az ásatás helyszíne külföldről és Izraelből is turistákat fog vonzani, és hogy fényt vet a zsidó települések életére a Második Templom korában”. Jose Miguel Abat az Ark New Gate Company jogi képviselője kifejezte örömét, hogy a mostani felfedezés megerősíti cégének azon szándékát, hogy egy központot hozzanak létre a különböző vallások és kultúrák közötti párbeszéd és tisztelet erősítésére. Abat kijelentette: „biztosak vagyunk abban, hogy ez a felfedezés és a tervbe vett központ vonzani fogja a turistákat Izraelből és a világ minden pontjáról”.

A zsinagóga Migdálban (arámiul Magdala) került elő, ami elsősorban az Újszövetségből ismerős. Innen származott Mária „Magdolna”, Jézus egyik tanítványa, akiből hét démont űzött ki, s aki ott volt a Mester keresztjénél és sírjánál is (Mt 27:56; Mk 15:40; Lk 24:10; Jn 19:25, 20:1). Márk szerint neki jelent meg először feltámadása után (16:9). Kevéssé ismert, hogy a „Magdolna” eredeti jelentése „magdalai” vagy „Magdalából származó”. Magdala egy aprócska zsidó település volt a Kinneret-tó partján, amely Jézus szolgálatának fő bázisául szolgált. Nagyon valószínű, hogy Kapernaum, Korazin, Bétszaida mellett Magdalában is megfordult a Názáreti, sőt nem kizárt, hogy a most felfedezetett zsinagógában is járt. Migdal a hetvenes zsidó háború idején is keményen tartotta magát: a galileai seregek főparancsnoka, Joszéf ben Mattijáhu (a későbbi Flavius Josephus) itt rendezte be egyik főhadiszállását. A település még akkor sem adta meg magát, miután egész Galilea és Tiberias is római kézre került. Annál nagyobb volt a győztesek bosszúja: a városkát földdel tették egyenlővé, a lakosokat vagy lemészárolták, vagy eladták rabszolgának. (A zsinagógáról készített légi felvételt a Skyview Company készítette, és a Israel Antiquties Authority tulajdonát képezi.)