A galileai Sussitában (Hippos) folyó ásatások tizenegyedik évadján a Haifai Egyetem régészei egy ókori falfreskó nyomaira bukkantak, amely Tükhét, a szerencse/sors görög istennőjét ábrázolta. Az ásatás során egy másik görög istennő, egy Menád csontlapra vésett ábrázolása is előkerült. Arthur Segal professzor nyilatkozata szerint „érdekes, hogy a bizánci időszakban, amikor a kereszténység eltörölte a pogány kultuszokat, két istennő-ábrázolás is előkerült egy magánházban, ami egyértelműen a korábbi pogány hitvilág továbbélését mutatja”. A Mark Schuler (University of Concordia) vezette ásatásokon egy átriumos házra bukkantak, amelyben a régészek szerint egykor a város egyik vezető tisztviselője lakott. A kis udvar közepén egy kút volt, amelynek közelében a Tükhé-freskó előkerült. A koronát viselő fiatal nő a város jólétét és prosperitását testesítette meg az ókori pogányok számára. A szakemberek szerint a római kor végén, valamikor a 3–4. században festhették. Az idei ásatási idényben kezdték meg a város római kori bazilikájának (1-2. század) feltárását. E jelentette egykor a város gazdasági, társadalmi és politikai életének középpontját. Sussitát az i. e. 2. században a Szeleukidák alapították, és a város egészen 749-ig állt fel, amikor egy földrengés romba döntötte. Bét-Seánnal (Szküthopolisz) együtt a „Tízváros” (Dekapolisz ) részét képezte, ahol lakosság túlnyomó részben pogány volt. Az Újszövetség szerint Jézus is több alkalommal járt a Dekapolisz környékén (Mt 4:25; Mk 5:20, 7:31).
A Tízváros Szerencséje
2010.09.19. 17:56 | Grüll Tibor | 3 komment
Címkék: freskó dekapolisz pogány vallás tükhé
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2010.10.15. 11:17:21
Salamonról olvassuk valahol a Bibliában, hogy könyvet írt a növényekről, állatokról. Erről van valami információja a régészetnek, történelemtudománynak?
Grüll Tibor 2010.10.24. 16:41:55
Sajnos mindeddig Salamonról semmilyen Biblián kívüli történeti vagy régészeti információval nem rendelkezünk, így a kérdésére csak negatív választ tudok adni.
Mammka 2011.04.12. 14:16:25
Nagy szükség van az Önök munkájára!
Üdvözlettel: Mammka