Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Császárszentély Omritban

2009.11.27. 20:44 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: régészet augustus heródes omrit császárkultusz

Heródes közismerten jó viszonyt ápolt Augustusszal, legalábbis uralkodásának nagyobbik részében. Ezt a jó kapcsolatot azzal is kifejezésre juttatta, hogy nyilvános feliratain a „császárhű” vagy „rómaszerető” mellékneveket használta. Az újonnan épített kikötővárost: Caesareát is a császárról nevezte el; Sikemet pedig Szebaszténak keresztelte át, amely az Augustus név görög megfelelője. Caesareában egy hatalmas, Rómának és Augustusnak szentelt pogány templomot is emelt. Ezen kívül Heródes — Flavius Josepus közlése szerint — valahol Paneion (Caesarea Philippi, Baniasz) közelében is emelt egy császárszentélyt (A zsidók története XV. 10.3). 1999-ben izraeli régészek Omritban fedezték fel egy templom maradványait, amely sokak szerint azonos Heródes császárszentélyével. Mostanra a templom építési fázisait is sikerült meghatározni. Eszerint a „Korai Szentély” (Early Shrine) valamikor Kr. e. 50 körül épült, és valószínűleg Kr. e. 20 körül került használaton kívülre. Az „Egyes Templomot” (Temple One) a régészek szerint Heródes építtette valamikor Kr. e. 20 körül, és a korábbinál sokkal pazarabb kivitelezés jellemezte. (Az Egyes Templom képen látható számítógépes rekonstrukciója a Macalester College honlapján látható.) A „Kettes Templom” (Temple Two) ennek az épületnek kibővítése volt Kr. u. 80 körül, amikor egy lépcsősort és egy oszlopcsarnokot toldottak a templomhoz. Az oszlopok 10 méter magasak voltak, és a monumentális lépcsősort oldalról szoborfülkék zárták le. Ez a templom valószínűleg a Kr. u. 363-as földrengésben pusztult el. A jövőben a régészek szeretnék a hely eredeti ókori nevét is kikutatni. Egy Diocletianus korából származó mérföldkő előkerült a közelben, de sajnos igen töredékes állapotban, és a helynév nem volt olvasható rajta. Omritot jelenleg csak autóval és gyalog lehet megközelíteni. A kormány tervezi egy parkoló építését a helyszín közelében. Addig is a legérdekesebb építészeti töredékeket az Izrael Múzeumba szállították át, ahol 2010 nyarán fogják azokat kiállítani. (Az alábbi fotó a BiblePlaces.com oldaláról való.)

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása