Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Babilóni levél Avariszból

2009.11.22. 16:16 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: régészet egyiptom avarisz hükszószok hammurapi óbabilóni birodalom ékírás lótemetkezés gósen

A hükszósz főváros, Avarisz (Tell ed-Dab’a) feltárását Manfred Bietak vezetésével az Osztrák Régé­szeti Intézet végzi 1966 óta. A Nílus-delta keleti vidékén (a Bibliából ismert Gósen földjén) a Kr. e. 2. évezredben gazdag vadvi­lág élt, jelentős földművelésről tehát még a Második átmeneti korban, de az Újbirodalomban sem beszél­hetünk. A XII. dinasztiától a Harmadik átmeneti korig igen gazdag leletanyag került elő. A legko­rábbi településnyomra Ezbet Rushdi falunál bukkantak a régészek: ez I. Amenemhat (1963–1934) idején alapított közepes méretű királyi birtok lehetett, egy templommal. A település a XIII. dinasz­tia idejére megnőtt: területe a korábbi 20–40.000 m²-ről 75 ha-ra gyarapodott. Ekkoriban Rowatynak (a két út kapuja) neveték egyiptomi nyelven. Régészeti és antro­pológiai vizsgálatok egyaránt bizonyítják, hogy a település lakói már ekkor is asszimilálódott kanaániták vol­tak. Kees szerint akkor nőtt meg a város jelentősége, amikor az egyiptomiak a Sínai-félszigeten bá­nyászni kezdtek, ill. kiterjedt kereskedelmet folytattak Levantéval. A XIII. dinasztia idején a palo­tát elhagyják, de a település továbbra is lakott, főként kanaáni eredetű lakossággal.

 

A hükszósz hatalomátvétel idején megháromszorozódott a település mérete (kb. 250 ha). Ekkor kapta az Avarisz, egyiptomi nyelven Hwt-w‘rt (királyi alapítású körzet) elnevezést. A város alapte­rületét tekintve háromszor akkora lett, mint az eddig ismert legnagyobb kanaáni város, Hacór. Ez a hatalmas kiterjedés már önmagában is elegendő bizonyíték arra, hogy Tell ed-Dab’a-t a hükszósz fővárossal azonosítsuk. A hükszószok alatt a kanaáni eredetű kerámia terjed el, és megjelennek az új fémöntési eljárások, a gyapjúért tenyésztett juhok, valamint a lótenyésztés. Az osztrák régészek 2009 elején egy lótemetkezést is találtak, amelyről az a véleményük, hogy a ló a király kedvenc hátasa lehetett. Az egyiptomiak természetesen nem tűrték a sémita hükszószok uralmát. A thébai uralkodók által veze­tett hükszósz-ellenes háború I. Jahmesz idején egyiptomi győzelemmel végződött, s a XVIII. dinasztiával megkezdődött az Újbirodalom kora Flavius Josephus beszámolója szerint Avarisznak hosszú ostroma volt, ami alatt a hükszószoknak sikerült menedékre lel­niük Dél-Palesztina megerősített városaiban. A város a XVIII. dinasztia alatt újra betelepült, ekkor ismét átkeresztelték: ezúttal Peru-Nefernek (jó utazást). II. Amenhotep idejéből minószi freskókat tartalmazó templomépületet is feltártak. Ahmose és Thotmesz uralkodása között (kb. 1500 k.) óriási mennyiségű habkő (pumex) került elő, amit a szantorini (Théra) vulkánkitöréssel hoznak összefüggésbe. (Ez a thérai vulkánkitörés hagyományos datálását látszik megerősíteni.) Ahmose alatt nagyobb égei betelepüléssel lehetett számolni, mert az anyja is innen származott (II. Ahhotep királynő címe: hnwt idbw H3w-nbwt = ’Hau-nebut [égei-szigetek; Eduard Meyer szerint Kréta] partjainak úrnője’). Bietak szerint lehetséges, hogy Ahmose a hükszószok kiűzése után szövetséget kötött a krétai thalasszokráciával.

 

Irene Forstner-Müller, az Osztrák Régészeti Intézet (ÖAI) kairói kirendeltségének igazgatója november elején adta hírül, hogy Avarisz feltárásakor egy ékírásos babilóni levél töredékére bukkantak, amely bizonyíthatja, hogy kapcsolat állt fenn a nyugati-sémi nyelvet beszélő, feltehetően zömmel az amurrú etnikumhoz tartozó hükszószok és Mezopotámia között. A levél a Hammurapi nevével fémjelzett Óbabilóni birodalom utolsó évtizedeiben íródott (Kr. e. 1600–1550 k.). Manfred Bietak nyilatkozata szerint: „Es handelt sich dabei um das bisher älteste Keilschriftdokument in Ägypten und belegt die unerwartet weit reichenden diplomatischen Beziehungen der Dynastie der Hyksos“. A levél az ókori keleti kronológia összehangolása (szinkronizmusa) szempontjából is nagyon fontos leletnek számít.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Judit Kohaupt 2018.11.08. 13:41:20

Avarisz = Avar = Magyar !!!! Már akkor kezdték az asszír betolakodásokat a Szkíta népek ellen a zsidók,ez a törekvés és a sötét pokoli hazudozás csúsztatás ,összemosás napjainkig is megtalálható! Egyszer csak napvilágot lát a valódi igazság és remélem még megérem a valós igaz feltárás pillanatát!!!