Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Római luxusvilla Dávid Városában

2009.08.18. 22:03 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

A régészek szerint a Kr. u. 3. században épült az a hatalmas lakóépület, amelynek felfedezését az Izraeli Régészeti Hatóság most jelentette be. A minden bizonnyal igen tehetős magánszemély által lakott házra Dávid Városában bukkantak rá, a Givati Autparkoló területén. Doron Ben-Ami s Yana Tchekhanovets ásatásvezető régészek úgy nyilatkoztak, hogy „bár még nem ismerjük a teljes épület méreteit, óvatos becslés alapján azt mondhatjuk, hogy egy körülbelül 1000 négyzetméter alapterületű strukturáról van szó. Ennek központjában egy nyitott oszlopos udvar terült el, az oszlopsorok között sétányok voltak, amiből oldalszobák nyíltak. Az épület szárnyai kétemeletesek voltak, ezeket tetőcserepekkel fedték.” Nagy menyiségű freskómaradvány is előkerült a beomlott épület romjai között, amiből az ásatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szobákat vakolattal fedték, amiket színes freskókkal díszítettek. A festmények többnyire geometrikus és növényi mintákat tartalmaztak. Az építészeti részletek, az alaprajz és különösen az eddig felfedezett tárgyi leletek arról tanúskodnak, hogy az épület egyértelműen római jellegzetességeket mutat.

 

Az eddigi legértékesebb két lelet egy bokszoló figurája és egy drágakövekkel kirakott arany fülbevaló volt. A 3. században épült házat valószínűleg a térséget 363-ban sújtó földrengés igen megrongálta: ennek jeleit a régészek mindenütt megtalálták. Ben-Ami hozzátette: „A római időszakból származó, hasonló alaprajzú épület eddig tudomásunk szerint nem került elő Izrael területén. A legközelebbi párhuzamokat a 2–4. századi Szíriában találhatjuk meg. Ilyen városi villákat (villa urbana) a Közel-Keleten csak Antiochia, Apameia és Palmyra városában tártak fel. Ha ezek a párhuzamok helyesek, akkor — nagysága és gazdagsága ellenére — úgy tűnik, hogy az épületet eredetileg magánlakásnak használták.” A római magánház felfedezésének más jelentősége is van: a kutatók eddig ugyanis azt vallották, hogy a 2–3. századi Jeruzsálem (amelyet Hadrianus Aelia Capitolina névre keresztelt), délen nem terjedt tovább a mai Óváros falainál. Ez a hatalmas villa azonban bizonyítja, hogy a pogány római település — hiszen zsidók ekkor már nem lakhattak itt — a Dávid Városának területét is magában foglalta.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása