Az elmúlt században Palesztinában és a környező országokban folyó régészeti kutatások teljességgel átformálták a Biblia történelmi és irodalmi hátterére vonatkozó ismereteinket. A Biblia többé nem tűnik a múlt valamiféle magányos emlékművének, olyan jelenségnek, amelynek semmi köze ahhoz a környezethez, amelyben megszületett. A Bibliával szemben a 18. és 19. század jelentős tudósai által megfogalmazott szkepticizmus … egyre inkább hitelét veszti. Egyik felfedezés a másik után eredményezte, hogy egyre nőtt a Biblia, mint történeti forrás értékének elismertsége.
A tudományos bibliai régészet megalapítójának tekintett William Foxwell Albright írta e sorokat 1935-ben.* A Bibliával mint történeti forrással szembeni szkepticizmus természetesen azóta sem tűnt el, mint ahogyan az ellenkező oldal: a minden bibliai utalást régészeti leletekkel alátámasztani akaró fundamentalizmus is virágzik. Ez a blog nem akar többet és mást, mint hogy a teljes (ó- és újszövetségi) Biblia szövegével bármilyen módon összefüggésbe hozható régészeti felfedezéseket azon melegében objektíven, tudományos pontossággal, ugyanakkor olvasmányos módon az érdeklődők elé tárja. Időben és térben az emberiség történetének legkorábbi időszakától az apostolok korának végéig (Kr. u. 2. század eleje) igyekszünk figyelemmel követni a legújabb archeológiai leleteket, ami térben a Közel- és Közép-Keletet, Anatóliát, Egyiptomot és a Földközi-tenger medencéjét foglalja magába. A felfedezések ismertetésén kívül a témába vágó könyvek, folyóiratok, és kiállítások ismeretetésével ill. kritikájával is foglalkozunk.
Tudor Vidor 2010.01.24. 16:35:19
John J. Collins: A Biblia Bábel után - Történetkritika a posztmodern korban (Bencés, Pannonhalma, 2008)
c. könyvével foglalkoztak már szakmai szempontból?
Előre is köszönettel,
TudorVidor