Az Izraeli Régészeti Hatóság által vezetett ásatások a jeruzsálemi Óváros szívében alátámasztották egy 1500 éves térkép adatait. A 6–7. századból származó úgynevezett Madaba-térkép, a jordániai Madaba templomában található 8 x 16 méteres mozaik, amely a bizánci kori Szentföldet ábrázolja. A térkép sematikusan ábrázolja a területet, kiemelve a keresztény szent helyeket. A templomokat piros tetők jelzik a mozaikon. A Madaba-térkép egyértelműen mutatja, hogy Jeruzsálem nyugati bejárata egy hatalmas kapun keresztül nyílt a kelet-nyugati irányban húzódó főútra, azaz decumanusra. Az észak-déli főutat, vagyis a cardót már a 70-es években föltárták, térképen szereplő számos jelentős épület maradványait szintén sikerült kiásni, vagy mindig is ismert volt (pl. a Szent Sír Templom), azonban a főútvonal a mai napig feltáratlan maradt. Az ok rendkívül egyszerű: az itt végzett ásatások rendkívüli fennakadást okoztak volna ezen a forgalmas helyen. Most azonban a Jeruzsálemi Fejlesztési Ügynökség a környék átfogó infrastrukturális fejlesztése mellett döntött. A munkálatok ritka lehetőséget jelentenek a régészek és a nagyközönség számára, hogy megismerjék az oly ismerős utcakövek alatt rejtőző régmúltat.
Ofer Sion, a Régészeti Hatóság ásatásvezetője már korábban is feltételezte a Madaba-térkép alapján, hogy a decumanus a Óváros keresztény, örmény és arab negyedének találkozásánál fekvő Jaffa-kapu közelében található, éppen ott, ahol most a munkálatok folynak. „És valóban, miután számos ásatási réteget eltávolítottunk, a mai utcaszint alatt kb. 4,5 méterrel legnagyobb örömünkre a szemünk elé tárultak az utcát borító hatalmas járdakövek.” A több mint egy méter hosszú kövek megrepedeztek az évszázados terhektől. Egy kőalapzat is napvilágra került az utca mellett, melyen egy járda és egy még feltáratlan oszlopsor ismerhető fel. „Fantasztikus látni, hogy a Dávid utca, amelyen ma zajlik az élet, gyakorlatilag megőrizte az 1500 évvel ezelőtti nyüzsgő utca útvonalát” — nyilatkozta a régész. A előkerült leletek között található rengeteg cserépedény és pénzérme, valamint öt szögletes bronzsúly, amelyeket a kereskedők nemesfémek mérésekor használtak.
A középkor folyamán egy utcára néző hatalmas épületet emeltek a bizánci kori kőalapzaton. A Mameluk korban (13–14. század) meghosszabbított helyiségek épültek ezen a struktúrán belül, némelyikük boltozatos; nyilvánvalóan üzletekként és raktárhelyiségekként szolgáltak. Az is kiderült, hogy az épület alatt, közvetlenül a Dávid-torony és a Dávid utca között haladó, és az Örmény negyedbe vezető utca alatt egy óriási, 8 x 12 méteres,
