Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Újabb (hamis) bizonyíték az „igazi Sínai” kérdésében

2009.10.25. 16:29 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: egyiptom mózes exodus epigráfia sinai hegy kionulás

Az „igazi Sínai-hegy” keresése éppannyira lázban tartja az amatőr bibliai régészeket, mint Noé bárkájának, vagy a frigyládának holléte. A legrégibb és legelterjedtebb hagyomány a Sínai-félsziget déli csücskében található Dzsebel Musza nevű heggyel azonosítja a bibliai Szináj- vagy Hóreb-hegyet. Ennek az azonosításnak a története egészen Nagy Konstantin koráig (i. sz. 4. század) nyomozható vissza, amikor Heléna császárnő — aki módfelett érdeklődött a Szentföld vallási jelentőséggel bíró helyszínei iránt — 330 körül a hegy lábához telepített egy monostort, hogy az ott tanyázó szerzeteseket megvédelmezze a nomádok támadásaitól. (Lásd képünkön.) Justinianus császár később megerődítette a kis kolostort, amely a középkorban felvette Alexandriai Szent Katalin nevét. Fontos megjegyeznünk, hogy egészen 1845-ig (Karl Richard Lepsius egyiptomi úti leveleinek megírásáig) kizárólag a Dzsebel Muszával azonosították a Hórebet. A hegy azonosítása azonban nemcsak a keresztény tradícióban szerepel. A bibliai földrajz egyik neves tudósa, a cambridge-i Graham Davies azzal érvelt, hogy már a tannaita korban (i. sz. 2–3. század) keletkezett rabbinikus iratok 36 mérföldben határozták meg a Párán pusztája és a Szináj közötti távolságot, amely pontosan egyezik egy 4. századi gall szerzetesnő, Egeria útibeszámolójának adatával. Arra is vannak bizonyítékaink, hogy már az 1. század végén zsidó zarándokok is felkeresték a törvényadás helyének tartott Dzsebel Muszát. Az azonosítás további érveként szolgál, hogy a Sínai-félsziget déli részén, Serabit el-Kedem környékén, a 19. század első negyedében az egyiptológia úttörője, William Flinders Petrie ókori rézbányákat fedezett fel. A bánya falán megtalálták a kanaániták és zsidók által használt legősibb betűírás maradványait is, amelyeket a Kr. e. 15. századra (vagyis a Kivonulás korára) kelteznek. A rézbányák jelenléte egyezik azzal a biblikus hagyománnyal, hogy Mózes rokonai, a kéniták/keneusok (kovácsok) ebben a térségben laktak, mielőtt — a Bírák könyve szerint — beolvadtak volna Izrael közösségébe.

 

Másik elterjedt alternatíva a Szináj-hegy azonosítására a Szaúd-Arábia északnyugati csücskében, az Aqabai-öbölt lezáró Tiran-szorossal átellenben fekvő vulkanikus terület. Két amerikai: a milliomos szenátorjelölt Larry Williams és egy nyugalmazott rendőrtiszt, Robert Cornuke 1998-ban azzal a céllal indult az Arab-félszigetre, hogy ott az izraeliták Egyiptomból történt kivonulásának a nyomait kutassa. Útjukkal nem a teológusok és történészek vitáját kívánták eldönteni, csupán azt a mesés aranykincset keresték, amelyet állítólag a Sínai-hegy lábánál ástak el a zsidók, miután elkészítették a frigyládát és a többi szent tárgyat. Az Indiana Jones-sorozat váratlan fordulatait követő történet szerint a kincskeresők tudtukon kívül egy világpolitikai sakkjátszma részesei is lettek. Szaúd-Arábia ugyanis a Kínától vásárolt közép-hatótávolságú rakétái számára pontosan az Arabia-félsziget északnyugati részén fekvő Dzsebel al-Lóz, azaz a feltételezett igazi Sínai-hegy környékét választotta ki arra, hogy itt építsen a fegyverei számára szupertitkos támaszpontot. Már-már úgy tűnt, hogy az expedíció a szaúdi hatóságok elzárkózása miatt kútba esik, amikor a felfedezők — tudtukon és akaratukon kívül — váratlan segítséget kaptak az izraeli titkosszolgálattól, amelyet szintén élénken foglalkoztatott a hegy környékén folyó lázas építkezés. Ettől kezdve láthatatlan kezek egyengették útjukat, amelynek során egy éjszaka sikerült feljutniuk a gondosan őrzött hegyre.


A helyszín akkora benyomást tett a kincsvadászokra, hogy még az Exodus aranyáról is elfeledkeztek, amikor megpillantották a feketére égett szirteket a hegy tetején. Williams és Cornuke számára eldőlt a kérdés: a Dzsebel al-Lóz valóban „Isten hegye”, amelyet a Mindenható érintése perzselt meg. Meggyőződésüket még inkább erősítették a hegy lábánál megtalált további bizonyítékok: a Mózes által elővigyázatosságból a nép számára kijelölt határkövek, a tizenkét törzset jelképező emlékoszlopok, és az aranyborjú oltára, oldalán az egyiptomi Ápisz-bikákat ábrázoló rajzokkal. Rábukkantak annak a pataknak a kiszáradt medrére is, amelybe Mózes az összetört bálványszobrot dobta. A két amerikainak sikerült még a hajnal beállta előtt elmenekülni a szaúdi katonai tábor őrei elől, sőt még néhány fényképfelvételt is készítettek a távolból a hegyről és környékéről, kincskeresésre azonban már nem maradt idő. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a helyszínt már az 50-es és 80-as években is javasolták kutatók a Sínai-hegy igazi helyszínének.

 

Bob Cornuke, aki a 1998-as felfedező túra óta Colorado Springsben megalapította a „Bibliai Régészeti Kutató és Felfedező Intézetet” (Bible Archaeology Search and Exploration Institute), 2004-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Málta szigete előtt megtalálni vélte azokat a horgonyokat, amelyekkel a Róma felé hajózó Pál apostol hajóját kötötték ki. Legutóbbi szenzációs „felfedezése” az volt, hogy 2005–06-ban az iráni Takht-i-Szulejmánban, az Elbrusz-hegység egy 4000 méter magas hegycsúcsán — állítása szerint — megtalálta Noé bárkájának roncsait. Az expedícióról a CNN és a Fox News is beszámolt és a National Geographic is cikket szentelt a témának, ami természetesen nem Cornuke állításait igazolja, hanem azt az érdeklődést mutatja, amely a témát övezi Amerikában.

 

Cornuke elmélete az „igazi Sínai-hegy” megtalálásról nem aratott osztatlan elismerést sem a bibliatudósok, sem a történész-szakemberek körében. Ennek leginkább az az oka, hogy ha a Dzsebel al-Lóz azonos a Hórebbel, a Kivonulás és Törvényadás bibliai története „felborul”. A Biblia szerint ugyanis a Kivonulás után nem sokkal (a héber hagyomány hét napot említ) történt meg az Átkelés a Jám Szúfon (vagyis a Sás-tengeren), ami vagy a Szuezi-öböl északi csücske, vagy valamelyik mélyvízű tó (pl. Keserű-tavak, Tifsah-tó, Manzelah-tó) lehetett. A héber tradíció szerint a Kivonulás és a Törvényadás között 50 nap telt el. Ha Cornuke-nak igaza van, akkor viszont a Kivonulás után az Átkelés jóval később kellett hogy történjen, és nem a Szuezi-szorosban, hanem a Tiran-szoroson keresztül, majd közvetlenül ezután kellett kellett megtörténnie a Törvényadásnak. Ez pedig felborítja a bibliai történet időrendjét. A kutató most azzal az újabb „bizonyítékkal” rukkolt elő, hogy Dzsebel al-Lózban megtaláltak egy feliratot, amelyen a négybetűs istennév (JHVH) és „Jahve arca” szerepel kifaragva. Amellett, hogy ez teljes teológiai képtelenség, hiszen éppen a Hóreben átvett Tízparancsolat tiltja kategorikusan az istenábrázolást és az istennév „hiába vételét”; ráadásul a közzétett rajzon világosan látható, hogy nem héberül, hanem a nomád arabok által használt safaitikus írással készült a felirat.

 

 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.