Priéné a mai Törökország Égei-tengeri partjától nem messze fekvő ókori város, az egyik legjobban feltárt hellenisztikus kori település. A hippodamoszi tervek alapján épült városkában minden megtalálható, ami csak egy görög városban kell: a színház, a bíróság (prütaneion), a tanácsháza (buleutérion), és persze az elmaradhatatlan gümnaszeion. Az 1895–98-as ásatási szezonban Theodor Wiegand és Hans Schrader egy furcsa épület maradványait is feltárta. Az ástási jelentés 1904-ben látott napvilágot, ebben a német kutatók még óvatosan mint „házi gyülekezetet” (domus ecclesiae) definiálták az épületet. 1928-ban az izraeli régészet doyenje, Eliezer Lipa Sukenik határozta meg zsinagógaként, mégpedig az épület négyzetes alaprajzú termének egy falifülkéje (az ún. Tórafülke vagy Áronfülke) és egy közelben talált, menórával díszített dombormű alapján. Zsinagóga jelenléte egy kis-ázsiai görög városban egyáltalán nem meglepő, hiszen az irodalmi és epigráfiai források virágzó III. Antiokhosz Theosz (Kr. e. 222-187) és a bizánci kor között virágzó zsidó közösségekről beszélnek. Ennek ellenére Priénén kívül eddig csak Szardiszban találtak zsinagógát, igaz, az utóbbi mindjárt a „diaszpóra legnagyobb zsinagógája” címmel dicsekedhet, hiszen kb. 1500 fő befogadására volt képes. 2009. augusztusában Wulf Raeck vezetésével és a Biblical Archaeology Society szponozárlásával — egy évszázad elteltével — felújították a priénéi zsinagóga ásatását. Az ásatásvezetők: Dr. Nadin Burkhardt (Frankfurt am Main-i Egyetem) és Mark Wilson (Asia Minor Research Center, Izmir) mindössze két hetet töltöttek a helyszínen. Először megtisztították a terepet, amelynek során megtalálták az eddig elveszettnek hitt menóra-domborművet. Ezt korábban már publikálták, de most újra megvizsgálták és az ásatás raktárában helyezték el. A zsinagóga épületét újra lemérték. Több helyen szondalyukakat ástak, hogy kerámiát és pénzeket találjanak a pontosabb datáláshoz. A padlózatból egy kettétört oltárt emeltek ki, amelyen egy eddig ismeretlen felirat volt Athéna Poliasz, Priéné „védelmezője” tiszteletére. (A Misna megengedi, hogy bálványimádás céljára használt tárgyakat „megszentségtelenítve” akár zsinagóga építésére is felhasználjanak. Szardiszban pl. két Kübelének szentelt oroszlán szobra került elő a padlózatból.) A Tórafülkét is kitisztították. Az eddig bejáratként értelmezett déli struktúra célja ugyanakkor több ponton homályos és számos kérdést vet fel. Ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a zsinagóga két építési periódusát kell megkülönböztetnünk. A részletes ásatási jelentés a Biblical Archaeology Review hasábjain fog megjeleni. A régészek jövőre tovább folytatják a kutatást.