Egy római katona szandáljának nyomára bukkantak a régészek a hellenisztikus–római kori város, Hipposz (Szuszita) falának feltárásakor. A város 350 méterrel fekszik a Galileai-tó felszíne felett. Valamikor a Szeleukida-uralom alatt (Kr. e. 199–161) épült, de a római és bizánci időszakban élte virágkorát, amíg egy 749-ben bekövetkezett földrengés le nem rombolta. Hipposz — a tőle délnyugatra fekvő Szküthopolisz (Bét Seán) várossal együtt — az ún. Tízváros (Dekapolisz) része volt. A nyolcadik évadja itt folyó ásatásokat Arthur Segal (University of Haifa) vezetésével főként lengyel és amerikai régészek végzik. „Ez a ritka lábnyom, amely ép egész és igen jó állapotban maradt fenn, megmutatja, kik, hogyan és mikor építették a falat” — nyilatkozta Michael Eisenberg régész (Haifai Egyetem). A jellegzetes szögecses szandál, amit latinul caligának neveztek, a római legionáriusok alapfelszerelése volt, így a falat valószínűleg ők építhették. Szuszita déli városfalának ásatása tornyokat, valamint catapulta- és ballista-állásokat is felszínre hozott. Arthur Segal ásatásvezető szerint „Suszitát az itt talált maradványok, a kilátás a Galileai-tóra, valamint jelentősége a korai kereszténység szempontjából [a Tízváros környékén ugyanis Jézus sok csodát tett], az egyik legkiemeltebb régészeti lelőhellyé avatják Észak-Izraelben”. Ez az ásatási idény más érdekességeket is tartogatott a régészeknek: megtalálták a város 240 méter hosszú oszlopcsarnokkal szegélyezett főutcáját, egy nagyszerű, mávánnyal burkolt fürdőépületet, és az ásatás utolsó napján egy görög istenség márvány szobrának egy részét. A régészek reményei szerint a következő idényben a nagyjából két méter magas szobor másik fele is előkerül majd.