Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Tízsoros arámi felirat a Mount Zionról

2009.08.14. 20:08 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: régészet jeruzsálem epigráfia

Egy világosan olvasható, de egyelőre megfejtetlen tízsoros arámi feliratot találtak a jeruzsálemi Sion-hegyen (Mt. Zion) folyó ásatásokon. (A Sion-hegy nem azonos a Dávid Városaként is emlegetett bibliai Sionnal, amely a Templomhegytől délre feküdt. A jelenlegi ásatások a Gan Sovev Homot Yerushalayim park területén, a Sion-kapu közelében folynak. Az ásatásokat Shimon Gibson és James Tabor vezeti, Izraeli részről Evyatar Cohen és Tsivka Tsuk koordinálásával.) A 2009. júliusában történt felfedezésről a Jerusalem Post számolt be, ám egyelőre csak a szöveg két sorának fotóját tették közzé. A feliratot egy mészkőből faragott pohár külsejére karcolták. Ilyen kőedényeket széles körben használtak a zsidók a Második Templom korában. Azért volt nagy keletjük, mert a hagyományos cserépedényekkel szemben ezeket használat után rituálisan elfogadott módon meg lehetett tisztítani, vagyis újrafelhasználni. Eddig hasonló kőedényeken csak nagyon ritkán találtak feliratokat, ilyen hosszúságú szöveg pedig még sohasem került elő edényekről. Az interneten hamar felröppent a hír, hogy a szöveg első sora egy zsoltáridézet: „Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét” (ahavti me’on bejteha) (Zsolt 26:8), ezt azonban a James Tabor által meg nem nevezett szakértők cáfolták. Az epigráfusok szerint az írás egyértelműen a Kr. u. 1. századra datálható, valószínűleg a templomrombolás (Kr. u. 70) előttről származik. Ekkor ugyanis a rómaiak nemcsak a Templomot, hanem egész Jeruzsálemet elpusztították. A régészek a Második Templom időszakából származó házakat, és egy rituális medencét (mikve) találtak, remek állapotban fennmaradt vakolt mennyezettel. A házon belül három kenyérsütő kemence is előkerült. A házban 10 bíborcsigát is találtak, amit argaman készítésére használtak, ezzel festették a papi ruhákat.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Grabb 2009.11.22. 23:38:02

"A Sion-hegy nem azonos a Dávid Városaként is emlegetett bibliai Sionnal, amely a Templomhegytől délre feküdt."

Itt valami nagyon keveredik. A bibliai Sion kifejezés elsődlegesen pontosan magát a Móriját, azaz a Templom-hegyet jelenti, tágabb értelemben egész Jeruzsálemet, még tágabb értelemben pedig a teljes Szent Földet, illetve annak népét is.