Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Avarisz, az "újrafelfedezett" hükszósz főváros

2010.06.24. 09:30 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: régészet avarisz hükszószok egyiptomi fogság

Június közepén látott napvilágot az a hír a nemzetközi sajtóban, hogy radarhullámok segítségével „megtalálták” a Nílus-deltában a hükszósz főváros, Avarisz nyomait. Újra bebizonyosodott, hogy a mai publicisztikában csak a szenzációs tálalás számít, az egyszerű, „száraz” tények cseppet sem érdekesek. Például az, hogy Avarisz helyén már 1885-ben kezdett ásatásokat a svájci Édouard Naville. Az egyiptomi illetőségű Labib Habachi régész 1941 és 1942 között először vetette fel Avarisz és az arabul Tell-el-Dab’a-nak nevezett helység azonosításának kérdését. 1966 és 1969 között, valamint 1975 óta folyamatosan az Osztrák Régészeti Intézet ássa a helyszínt, amit egy nagyszerű honlapon is nyomon lehet követni. 2010-ben a tudósok a város utcaszerkezetét „tárták fel” radar technológiával, beleértve a kikötőt és a folyópartot is. (Felső képünkön.) Ez természetesen óriási eredmény, tekintve, hogy korábban ehhez évtizedek szorgos és iszonyatos pénzt felemésztő munkájára lett vona szükség. Mégsem beszélhetünk Avarisz „felfedezéséről”.

Avarisz történetét így foglalhatjuk össze röviden az eddigi feltárások alapján. A környéken a legkorábbi településnyomra Ezbet Rushdi falunál bukkantak a régészek: ez I. Amenemhat (Kr. e. 1963–1934) idején alapított közepes méretű királyi birtok lehetett, egy templommal. A település a XIII. dinasztia idejére megnőtt: területe a korábbi 20–40.000 m²-ről 75 hektárra gyarapodott. Régészeti és antropológiai vizsgálatok egyaránt bizonyítják, hogy a település lakói asszimilálódott kanaániták voltak. A hükszószok idején újból megduplázódott a település mérete, amely ekkor már kb. 250 hektárra terjedt ki. Ezzel a város alapterületét tekintve háromszor akkora lett, mint a legnagyobb kanaáni város, Hacór. Ez a hatalmas kiterjedés már önmagában is elegendő bizonyíték arra, hogy a települést a hükszósz fővárossal, Avarisszal azonosítsuk (kb. Kr. e. 1650–1540). A XII. dinasztia idején a településen nagy mennyiségű palesztinai, a középső bronzkor első periódusába tartozó (MB I) kerámia került elő, amely arra mutat, hogy a városnak kapcsolata volt a nomádokkal, akik a Középbirodalom előtt vándoroltak be a Keleti Deltába. A XIII. dinasztia idején a palotát elhagyták, de a települést továbbra is lakta a főként kanaáni eredetű lakosság. A Középső Bronzkor idején újabb bevándorlási hullám érte el a teleplést. Ekkor terjedtek el az új fémöntési eljárások, a gyapjúért tenyésztett juhok, és a lótenyésztés. A kereskedelem ugyanakkor lehanyatlott, a kerámia többsége dél-palesztinai eredetű. Nőtt a ciprusi-égei hatás a településen; sok a sietős, melléklet nélküli temetkezés, amit egyesek a bubópestissel hoznak összefüggésbe (egy Kr. e. XIII. dinasztiabeli papiruszon ezt „ázsiai betegségnek” mondják). Flavius Josephus elbeszélése szerint Avarisznak hosszú ostroma volt, amely alatt a hükszószoknak sikerült menedékre lelniük Dél-Palesztina megerősített városaiban. A város mindenesetre a XVIII. dinasztia alatt újra betelepült, és II. Amenhotep idejéből minószi freskókat tartalmazó templomépületet is feltártak. (Alsó képünkön a híres "bikaugrás" jelenet látható.) Ahmose és Thotmesz uralkodása között (kb. Kr. e. 1500 k.) óriási mennyiségű vulkanikus tufa (pumex) került elő, amit a santorini (Théra) vulkánkitöréssel hoznak összefüggésbe. (Ez a thérai vulkánkitörés hagyományos datálását látszik megerősíteni.) Ahmose alatt nagyobb égei betelepüléssel lehetett számolni, mert az anyja is innen származott (II. Ahhotep királynő címe: hnwt idbw H3w-nbwt = ’Hau-nebut [égei-szigetek; Eduard Meyer szerint Kréta] partjainak úrnője’). Manfred Bietak szerint lehetséges, hogy Ahmose a hükszószok kiűzése után szövetséget kötött a krétai thalasszokráciával.

A hükszószok (ez az elnevezés az egyiptomi hekau-haszut ’pásztorkirályok’ görögös formája), vagyis az ázsiai nomádok az Első Átmeneti Kor végén (Kr. e. 20. század) jelennek meg a Gósenben; a Második Átmeneti Korban (XIII. dinasztia, Kr. e. 17. század közepe) már kontrollálják a Deltavidéket, és megszervezik az új fővárost, Avariszt; a XV. dinasztia (kb. Kr. e. 1649–1530) alatt pedig egész Alsó-Egyiptomot elfoglalják. (Hagyományosan csak a XV. dinasztia királyait nevezzük hükszószoknak, ezek közül Sakir-Hár (bizonytalan); Khian (Kr. e. 1620 k.), Apóphisz (Kr. e. 1580–1540 k.); Khamudi (Kr. e 1540–1530) neve ismert.) Bár Flavius Josephus forrása, az egyiptomi Manethón szerint a hükszószok haddal foglalták el Alsó-Egyiptomot, a mai tudomány inkább a békés beszivárgást tartja valószínűbbnek. A hükszószok kutatásának nagy jelentősége van a bibliai események datálása szempontjából. A József felemelkedéséről szóló történet, majd Jákób és családja betelepülése „Gósen földjére” (azaz a Nílus-deltába) ugyanis leginkább a hükszósz időszakra tehető.  Érthető, ha a „pásztorkirályokkal” (legalábbis nyelvileg) rokon, az egyiptomiak előtt azonban éppoly idegen nomádokat a hükszószok békén hagyták, így valószínűleg erre az időszakra vonatkozhat az a megjegyzés, hogy „Izrael fiai pedig szaporák voltak, szaporodtak és sokasodtak és igen-igen elhatalmasodtak, úgyhogy megtelt velük az ország” (2Móz 1:7). (Flavius Josephus minden tvábbi nélkül azonosítja a hükszószokat saját népe őseivel, ennek azonban nincs történeti alapja.) A zsidók helyzetének rosszabbodása a Széder Ólám szerint Lévi halála után következett be. Ez minden bizonnyal megfelel a hükszószok kiűzése utáni időszaknak (Újbirodalom, XVIII. dinasztia, Ahmose/Jahmesz fáraó, Kr. e. 1550–1525 k.). A zsidók helyzete a következő évszázadban (Ahmose/Jahmesz, I. Amenhotep, I–III. Thotmesz, Hatsepszut, II. Amenhotep fáraók alatt) egyre rosszabbodott. Róluk mindenképpen el lehetett mondani, hogy „azonközben új király támadt Egyiptomban, aki Józsefet nem ismerte” (2Móz 1:8). Valamennyire érthető, ha a száz éves hükszósz uralom után az egyiptomiak még a korábbinál is jobban utálták a „ázsiaiakat” (aamu) vagy „hébereket” (apiru), rabszolgamunkára fogták őket, sőt végül elrendelték brutális asszimilációjukat, oly módon, hogy a fiú utódokat elpusztításra ítélték. Az erről szóló beszámoló történetiségét még az olyan Biblia iránt szkeptikus tudósok sem vitatták, mint Sir Alan Gardiner vagy Martin Noth. A Biblia egyébként Avarisz egyiptomi nevét és alapításának idejét is elárulja: a héber kiejéssel Cóán-nak nevezett települést hét évvel Hebron alapítása előtt hozták létre (4Móz 13:22). Érdemes megemlítenünk, hogy Horemheb uralkodása alatt (kb. Kr. e. 1333–1306 k.) Avarisz/Cóán alapításának 400 éves évfordulóját az egyiptomiak is megünnepelték, amelynek emlékére II. Ramszesz emlékoszlopot is emelt.

Forrás: Manfred Bietak: Avaris, the Capital of the Hyksos. Recent Excavations at Tell el-Dab‘a. London: British Museum Press, 1996.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.