Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Sürgetik a Garizim-hegyi ásatások megnyitását

2010.06.15. 19:56 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: régészet garizim hegy szamaritán vallás

Ciszjordániában (Palesztin Autonómia Terület), a Garizim-hegy csúcsán a külvilágtól elzárt ásatási területen, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) Polgári Irányításának felügyelete alatt zajló ásatáson nemrégiben feltártak egy jó állapotban megmaradt 2000 éves várost, mely egykor mintegy 10.000 embernek adott otthont. Az ásatás során házakkal szegélyezett utcákat és egy városközpontot találtak meg a régészek, akik ennél pontosabb információt eddig nem közöltek a sajtóval. Az itt lakó, többnyire szamaritán vallású izraeli polgárok szerint lakóhelyük, amely egyébként a nagyközönség előtt zárva van, fontos turista-célponttá válhatna. A Polgári Irányítás májusban azt a döntést hozta, hogy egyelőre ne nyissák meg a látogatók előtt.

A Garizim-hegy (arabul Dzsabal al-Tur) több mint 2500 éve a zsidóságtól elkülönült szamaritán közösség szent helye. A helyi tradíció szerint ide vitte fel Ábrahám feláldozni Izsákot, és Mózes idejében ezen a hegyen állt a Szent Sátor. A szamaritánok saját templomot is építettek a hegy tetején, amit a Talmud szerint Nagy Sándor idejében, Flavius Josephus szerint pedig Ióannész Hürkanosz király alatt (Kr. e. 134–104) romboltak le. A templomot egy erőd is övezte, amelynek maradványai később is fenmaradtak. A szamaritánok mindmáig ennek helyén ünneplik saját Húsvéjukat (Pászkha). A hely jelentőségéről az Újszövetségben is olvashatunk, mikor a Jézussal beszélgető szamaritán asszony így foglalja össze a saját vallása és a zsidóké közti különbéget: „A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak, de ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell” (Jn 4:20).

A Garizim-hegyen a régészeti munkálatok 1983-ban kezdődtek el, és 22 éven át tartottak. A feltárás sékelmilliókat emésztett fel, és szinte naponta új meglepetésekkel szolgált. Yitzhak Magen régész három részre osztotta a feltárásokat: a) a szamaritán szent körzet a perzsa időszakban (Kr. e. 5. század közepe); b) a szent körzet a hellenisztikus korban (Kr. e. 2. század eleje, III. Antiochos uralkodása); c) a szent körzet köré épült hellenisztikus település. A szamaritán templom létezését számos itt talált, óhéber nyelvű epigráfiai lelet is bizonyítja, sőt a régészek a szamaritán főpap ruhájáról (efód) lecsüngő arany csengőcskét is megtalálták. Benny Katzover, aki sok éven át a Szamária Területi Tanács vezetője volt, legutób így nyilatkozott a sajtónak: „A leletek magas életszínvonalra utalnak: fürdők, cseréptetők, fűtés, mozaikok… valóban mint egy királyi székhely.” Kezdetben úgy gondolták, hogy a helyszínt megnyitják a nagyközönség számára. Terveztek egy kilátóhelyet is Nablus, illetve az ősi Sikhem városával szemben. A 2000-ben kitört második intifáda miatt következtében azonban a tervek fiókba kerültek, mindazonáltal a javuló közbiztonságra való tekintettel, a Szamária Területi Tanács sürgeti, hogy nyissák meg a helyszínt a látogatók előtt.

A szamaritán közösség titkára, Ovadia Cohen arról számolt be a Haaretz című izraeli napilapnak, hogy közössége a jordán uralom idején (1967 előtt) kapta meg a területet. Arról panaszkodott, hogy minden alkalommal, amikor látogatást akar tenni az ásatáson, engedélyt kell kérnie a hivatalos szervektől. Állítása szerint a Polgári Irányítás, valamint az Izraeli Nemzeti Parkok Hatósága ígéretet tett, hogy megnyitják a helyszínt, de az mind a mai napig zárva van. „Készek vagyunk fejleszteni a helyet. Megvan a lehetőségünk rá. Rengeteg pénztől esünk el évről évre emiatt az ügy miatt” – nyilatkozta Cohen.


A Garizim-hegyi feltárásokról lásd Y. Magen angol nyelvű tanulmányát: The Dating of the First Phase of the Samaritan Temple on Mount Gerizim in Light of the Archaeological Evidence, in: O. Lipschitz, G.N. Knoppers, R. Alberz: Judah and the Judeans in the Fourth Century B.C.E. Eisenbrauns, 2007. 157–212. (Itt olvasható a GoogleBooks-on.)

David Rabkin izraeli fotós galériája a Garizim-hegyről itt tekinthető meg.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.