Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Szenzációs lelet a babilóni fogságról

2010.03.11. 09:02 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: diaszpóra ékírás babilóni fogság

Egyelőre csak egy amerikai internetes forrásokon értesülhetünk arról, hogy a jezsuiták által alapított Szent József Egyetemen (Philadelphia) március 21–22-én elhangzó előadáson bejelentik: újabb dokumentumokat találtak, amelyek a zsidók babilóni száműzetéséről tanúskodnak. Az ékírásos táblák a Kr. e. 6–5. századból származnak, és egyelőre „Al-Yahuda-szövegek” gyűjtőnéven hivatkoznak rájuk. Dr. Bruce Wells a Szent József Egyetem docense és az ókortörténeti program vezetője nyilatkozatából megtudhatjuk, hogy „az Al-Yahuda jelentése ’Júda városa’, ami minden bizonnyal Jeruzsálemre utal”. Az eddig ismeretlen leletekre természetesen nem Jeruzsálemben, hanem Irakban bukkantak rá, az egykori Babilónia tartomány területén. Az ékírásos dokumentumok abban az időszakban keletkeztek, amit a „babilóni fogság” néven ismer a zsidó történelem. Ennek szűken értelmezett időhatárai: Kr. e. 608/7 (Nabu-kudurri-uszur első hadjárata Júdea ellen) és Kr. e. 538/7 (II. Kürosz rendelete a zsidók hazatéréséről), bár valamennyi száműzött zsidó termszetesen nem tért vissza hazájába, hanem leszármazottaik is Babilónban maradtak. „Az Al-Yahuda kifejezés használata elárulja, hogy elegendő számú ember volt a száműzetésben, akik létrehozták saját városukat” — mondja Wells. Szerinte hasonlít ez ahhoz a jelenséghez, ahogyan az bevándorolt olaszok megcsinálták saját „Little Italy”-jukat szinte valamennyi amerikai nagyvárosban. A táblák tartalmáról csak anyit árultak el, hogy azok normál üzleti ügyekkel foglalkoznak, és találhatók közöttük rabszolga adásvételi szerződések és házasságkötési okmányok is. A táblákat babilóniai írnokok vetették agyagtáblákra, közülük nem egy héber nevet viselt. „Már régóta vita folyik arról, hogy hány zsidót kényszerítettek száműzetésbe ebben az időben” — folytatta Wells. „A táblák a legelső bizonyítékot szolgáltatják arra vonatkozóan, hogy a Júdeából származó egyszerű emberek is éltek Babilónban”. A márciusi konferencia felszólalói között lesz Laurie Pearce (University of California, Berkeley) és Cornelia Wunsch (University of London), akik jelenleg is a szövegek kiadásán és fordításán dolgoznak. „Mihelyt a táblákat publikálják, azok a bibliai tanulmányok fontos részét fogják képzeni.”

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tamás46 2017.05.11. 05:22:38

Remélem,hogy előbb-utóbb az egyiptomi "szolgaság"-ról is fognak találni valamilyen történelmi igazolást.
Hogy valójában hány Judea-i lakost telepítettek(?) át Nabukodonozor katonái Babylonba(nyilván a lakatlan környékére,ahol nekik kellett felépíteni a város további terjeszkedésének épületeit), azt nem igazán lehet tudni, hiszen az kori települések létszámára csak következtetni lehet.
Ha elfogadjuk(?) a feltételezett számokat(Judea(királyság) akkori lakossága kb. 4-500 ezer lehetett,aminek a 2/3-a gyermek és nő, akkor is még a 100 ezer férfi, ha ennek csak a fele volt munkára fogható, olyan létszám, aminek eltartása nem kis feladatot jelenthetett még a gazdag Babylon királyságra sem. Ahogy az egyiptomi kivándorlás is azért történhetett, mert az"idegenek" ellátása-akik építették Pitomot,és Ramszeszt-azaz a piramisokat, olyan terhet jelentett a fáraónak, hogy inkább hagyta elmenni "Mózes népét",mint megtartsa a "hét szűk esztendő"-ben.
Valószínűleg ugyanez játszódhatott le néhány száz év múlva Babylonban is, csak a lassúbb kommunikáció(?) miatt Nabukodonozor később értesülhetett az egyiptomi kivonulás okairól. Így történhetett meg, hogy sokkal rövidebb ideig tartott a Babylon-i fogság(kb. 60 év), Mikor is Kürosz elfoglalta Babylont, és -nyilván valamilyen nyomásra(?) visszaengedte települni a Judeából elhurcoltakat. Sokan azonban ott maradtak az általuk épített(?) városrészben Al-Yahuda-ban, és nem vettek részt a jeruzsálemi Szentély újraépítésében.