Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Megtalálták Jeruzsálem salamoni városfalát?

2010.02.24. 13:34 | Grüll Tibor | 5 komment

Címkék: régészet jeruzsálem salamon

Február 22-i sajtótájékoztatóján Eilat Mazar a Héber Egyetem régészprofesszornője újabb szenzációs bejelentéssel lepte meg a bibliai régiségek iránt érdeklődő közönséget. A bejelentés súlyára jellemző, hogy a világsajtót is azonnal fellármázta a hír, amely röviden és tömören így szól: megtalálták Jeruzsálem Salamon korában épült városfalának maradványait, az egyik városkapuval. A feltárt falszakasz 70 méter hosszú és 6 méter magas, vastagságáról egyelőre nincsenek adataink. A fal az Ofel (a Templomhegyet és Dávid városát összekötő völgynyereg) keleti felén, a Kidron-patak völgyének nyugati lejtőjén található. (Lásd alsó képünkön a piros körrel jelzett területet.) Mazar „nagy valószínűséggel” a Kr. e. 10. századra teszi keletkezését, részben más városok falaival összehasonlítva, részben az itt talált kerámialeletek alapján. Egy hatalmas „négykamrás” kaput is találtak ugyanitt, amely erősen emlékeztetett a korábban Megiddóban, Gezerben, Beersebában, Asdódban és Hacórban talált „hatkamrás” kapukra. A kapu magassága 6 méter. A kapu mellett egy kb. 24 x 18 méter alapméretű kaputorony alapfalai is előkerültek. Mazar nyilatkozata szerint bizonyos új feliratokat is találtak, amelyek megerősítik a 10. századi keltezést, ám a régésznő egyelőre nem részletezte ezeknek mibenlétét.

 

Eilat Mazar 1986–87 között már ásott ezen a területen, melynek feltárását még nagyapja, Benjamin Mazar (1906–1995) régész kezdte el a 70-es években. A régésznő egyébként már ekkor is azt állította, hogy megtalált egy a Vaskor IIA periódusba (vagyis az Egységes Királyság idejére) datálható kapuzatot, amely mellett nagy tárolóedényeket (pithoszokat) is találtak. Ezt a kutató a Nehemiás könyvében szereplő Vízi-kapuval azonosította (Neh 3:26), amely közvetlenül a királyi palotához csatlakozott. Eilat Mazar egy 2006-ban megjelent cikkében is összefoglalta az ekkoriban talált leleteket:

 

E. Mazar: “The Solomonic Wall in Jerusalem”, in “I Will Speak the Riddles of Ancient Times”: Archaeological and Historical Studies in Honor of Amihai Mazar on the Occasion of His Sixtieth Birthday.  Ed. A. Maeir and P. de Miroschedji. Winona Lake: Eisenbrauns, 2006, pp. 775–786.

 

Így feltehető, hogy a mostani ásatások a nyolcvanas években elvégzett munkálatokat újították fel, és a leletek egy része is akkor került elő, de csak most hozzák őket (remélhetőleg hamarosan) nyilvánosságra. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az azonosítás nem aratott osztatlan sikert az izraeli régésztársadalomban. Nemhogy a lelet Salamon kori datálását nem fogadták el, de még azt is megkérdőjelezték, hogy az úgynevezett „C épület” esetében egyáltalán beszélhetünk-e kapuról. (Mazar állítása szerint ez lényegében azonos a Megiddó VA–IVB rétegben előkerült palota kapujával.) Az Ofelen feltárt C és D épület padlójában olyan építési áldozatokra bukkantak, amelyek Mazar értelmezése szerint a 10. századi keletkezést támasztják alá: „ez egyezik azzal a bibliai megjegyzéssel, miszerint Salamon király egy védőfalat épített Jeruzsálem köré. Nincs okunk azt feltételezni, hogy valaki más, mint Salamon építhette vagy restaurálhatta az Ofel védelmi rendszerét, valamikor a 10–9. században.” Úgy tűnik, a régésznő a jelenleg folyó ásatásokon új bizonyítékokat is talált, amelyek a Salamon kori datálást erősítik. (A képek Eilat Mazar és a BiblePlaces.com jogtulajdonát képezik.)

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lassányi Gábor 2010.02.25. 09:33:30

Ha jól értem, Ön is kétellyel fogadja a bejelentést és a datálást?

Ezek szerint a leletek közül semmi sincsen publikálva?

Mik a fő ellenérvek?

Grüll Tibor 2010.02.26. 07:29:02

Pontosabban: nem tudni, mi az, amit a 80-as években ásott ki, és most "adja el", és mi az, ami most került elő. A kisebb leletek (felirat, bulla, pecsételt kerámia stb.) az időmeghatározás szempontjából perdöntőek lehetnek. Nem hivatkoztam rá a postban, de LMLK-pecsétlős korsófüleket is találtak, amiket eddig közismerten Jósiás idejére datáltak. De ezekről hivatalos közlemény eddig nem jelent meg. Sajnos Izraelben két tábor alakult ki a régészek között: a E. Mazar, G. Barkay és még néhányan a 10. századi; I. Finkelstein, D. Ussishkin és mások a 8. századi datálás mellett érvelnek. (Vagyis ugyanazokat a leleteket 200 évvel későbbre teszik.) Finkelsteinék ugyanakkor nem "minimalisták": ők nem azt állítják, hogy egyáltalán nem létezett 10. századi Jeruzsálem, hanem csak azt, hogy az egy jelentéktelen porfészek volt, aminek semmi köze a Dávid és Salamon idejéről a Bibliában olvasható pazar és impozáns főváros leírásához.

Lassányi Gábor 2010.02.26. 09:52:52

Köszönöm szépen a választ!

Grüll Tibor 2010.03.01. 09:00:06

Kedves Gábor! Nem hiszek az összeesküvés elméletekben... A Réztekercsről nincs önálló véleményem. Legutóbb (2005-ben) Hanan Eshellel beszélgettem róla, akinek az a meggyőződése, hogy irodalmi fikció az egész. Én ezt nem hiszem, de nincs jobb ötletem. Amúgy a post szerzője megemlíthette volna, hogy a Réztekercs Ammanban van.