Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Újjáépül a jeruzsálemi Churvá-zsinagóga

2010.02.14. 17:54 | Ruff Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: jeruzsálem messiás zsinagóga

„Ha a Vilnai Gáonnak igaza van, akkor küszöbön áll a Harmadik Templom felépítése” — írta szalagcímében a Háárec. A baloldali izraeli napilapban megjelent írás nagy feltűnést keltett: már két nap alatt több száz internetes hivatkozás született a témában. A cikk egy 18. századi, de máig nagyon nagy tekintéllyel bíró rabbi előrejelzésére hivatkozik, amelynek értelmében a jeruzsálemi Harmadik Templom felépítésének 2010. március 16-án (a zsidó niszán hónap elsején) el kellene kezdődnie. A Nyugati fal főrabbija a Heteknek elmondta, hogy arra számítanak: a zsinagóga felavatásával „a szellem visszatér Jeruzsálembe”.

 

Akár igaznak bizonyul végül az előrejelzés, akár nem, a Harmadik Templom közeli felépítésének a lehetősége felkavarta az izraeli vallási életet. A Vilnai Gáon a judaizmusban nagyon nagy tekintély. A különös név jelentése: „a vilniusi jesiva (rabbinikus akadémia) vezetője"; a judaizmusban csak ezen a becenéven emlegetik Elijáhú ben Slómó Zalman rabbit (1720–1797), aki a litvániai fővárosban élt és tanított, és már harmincas éveiben Európa-hírű írásmagyarázó volt. Ő állította azt, hogy amikor a jeruzsálemi zsidó Óvárosban álló Churvá zsinagóga harmadszor is újjáépül, akkor megkezdődik a Harmadik Templom felépítése is.

 

A szóban forgó zsinagógát 1701-ben lengyel chászid zsidók kezdték építeni, azonban húsz év múlva, még elkészülte előtt leromboltatták azok az arab hitelezők, akiknek a kis zsidó közösség nem tudta fizetni az építkezéshez fölvett kölcsönt. Az épület egy évszázadon át állt romokban — innen kapta nevét: churvá héberül rom —, majd éppen a Vilnai Gáon jeruzsálemi tanítványai kezdték újra felépíteni 1836-ban, amit mesterük már nem ért meg. Ezután a hatalmas, boltíves épület a Szentföld legfontosabb, legtekintélyesebb zsinagógája lett egészen 1948-ig, amikor az Izrael Állam megalapítása utáni függetlenségi háborúban a jordániai hadsereg újra földig rombolta. Jeruzsálem 1967-es visszafoglalása és újraegyesítése után csak egyetlen boltívet építettek belőle újjá, mintegy mementóként — ez az óvárosi zsidónegyed egyik szimbólumaként vált közismertté azóta. Most azonban ismét — harmadszor is — újjáépítik a zsinagógát, amelynek 2010. március 15-én lesz az átadása. Így, ha a Vilnai Gáonnak igaza volt, akkor 16-ától (niszán 1-jétől) aktuálissá válik a Harmadik Templom felépítésének megkezdése.

 

A héber gáon szó, melyet csak a legtekintélyesebb rabbinikus akadémiák vezetői érdemelnek ki, szó szerint kiemelkedőt jelent, egyesek így is fordítják: „zseni”. Tény, hogy a szóban forgó vilniusi Elijáhú rabbi Mozarthoz hasonló csodagyerek volt a zsidó vallási és tudományos életben: kisgyermekkorától fogva rendkívül erős, „fényképező" memóriájáról vált híressé. Amit egyszer elolvasott, megjegyezte. Akkoriban általános volt, hogy a zsidó fiúgyermekeket, mihelyt beszélni tudtak, elkezdték a Bibliára tanítani, célként kitűzve, hogy ötéves korukra tudjanak héberül olvasni, és egyszer már olvassák is el az egész Szentírást. Ez a viszonylag jó képességű fiúknak általában sikerült is — az azonban egyedülálló volt, hogy a kis Elijáhú egyúttal meg is jegyezte az egészet. Tizenegy éves korára a Talmudot is fejből tudta; fotografikus emlékezetére jellemző, hogy idősebb korában, ha az általa használt példányt valahol egy tűvel átszúrták, megnézte, hol ment be a tű, és meg tudta mondani, hogy a következő oldalakon melyik szavakat szúrta át. Tehetsége a feljegyzések szerint nagyfokú szerénységgel párosult: jóllehet már egészen fiatalon Európa egész területéről hozzá fordultak a legnagyobb tekintélyű, idős rabbik, ha valamit nem tudtak eldönteni vagy kikutatni az Írásokból, ő mindig kifejezte, hogy nem tartja magát méltónak erre a megtiszteltetésre — majd megoldotta a problémát.

 

1777-ben, amikor az akkoriban kezdődő chászidizmus elérte Vilniust is, a misztikus istenélményt a bibliatanulás és a fegyelmezett életvitel rovására is hangsúlyozó fiatal, kabbalista mozgalmat a Vilnai Gáon kiközösítő átokkal sújtotta. Ekkor vált el a ma ultraortodoxia néven ismert chászidizmus a hagyományos ortodox zsidóságtól — mindmáig. Érdekes, hogy a később megszülető cionizmusnak a chászidok voltak a legfőbb ellenzéke a zsidóságon belül — míg a „hagyományos" ortodoxok között sokan együttműködtek vele (mára már az ultraortodoxok jelentős csoportjai is). Elijáhú tekintélye azonban annyira nagy volt, hogy még a chászidok is igyekeztek valahogy megnyerni maguknak — sikertelenül.

 

A Vilnai Gáon a cionizmust tekintve is megelőzte korát: tanítványainak egy részét arra inspirálta, hogy költözzenek a Szentföldre azzal a céllal, hogy így a Messiás eljövetelét szándékosan közelebb hozzák, siettessék; s ezzel a vallásos cionizmus egyik ősatyjává vált. Már halála után, 1808-tól egyes tanítványai és azok családjai, mintegy ötszáz fő alijázott ezzel a céllal, ők alapították meg a Meá Seárim negyedet Jeruzsálemben (melyet azonban azóta főként ellenlábasaik, az anticionista ultraortodoxok népesítettek be), majd ők építették először újjá a Churvá zsinagógát. A zsidó hagyomány szerint, ahogy az Egyiptomból való szabadulás niszán havában történt, ugyanúgy a végső szabadulás is niszán havában kezdődik majd. Ez még tovább fokozza az izgatottságot azokban, akik szerint nem véletlen, hogy a Vilnai Gáon által meghatározott időpont teljesen véletlenül éppen niszán 1-jére jött ki. Így tavasszal Jeruzsálem egyes hívő köreiben fokozott messianisztikus várakozásra lehet számítani. Rövidesen kiderül tehát, helyes volt-e a Vilnai Gáon előrejelzése.

 

(A cikk a Hetek 2009. december 18-i számában is olvasható.)

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.