Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Veszélyben "Ezékiel sírja" Irakban

2010.02.09. 22:53 | Cs.E. | Szólj hozzá!

Címkék: irak epigráfia ezékiel héber nyelvemlék

Iraki munkások egy közeli mecset renoválása során kitöröltek egy ősi héber feliratot Ezékiel próféta állítólagos sírjáról – adta hírül január 24-én az izraeli hadsereg rádiója. A Bagdadtól délre fekvő faluban, Al Kilfben található sírt zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt fel szokták keresni. Smuél Morre, a Héber Egyetem bagdadi születésű professzora azt állítja: a kár, amit a babiloni zsidók legszentebb helyén okoztak, helyrehozhatatlan. „Vannak muszlimok, akik megkísérlik elfeledtetni a sír zsidó jellegét” — nyilatkozta az Army Radio-nak. Irakiak azt állítják, a kárt véletlenül okozták szakképzetlen munkások. Morre professzor azonban szkeptikus: „Kértem az UNESCO-t, felügyeljék a mecset renoválását és biztosítsák, hogy ne egyszerű munkások, hanem szakképzett emberek végezzék azt”. Az Army Radio szerint az iraki kormány cáfolta a vádat, hogy a kárt szándékosan okozták volna, és biztosította, hogy a zsidó helyszínek jelentősek a turizmus szempontjából. A kár tehát az iraki kormány érdekeit is sérti.

 

A belső falain héber feliratokkal ékesített mauzóleum — az iraki zsidók legszentebb helye — valószínűleg a kalifátus korából származik, mindenesetre már a 12. században Jehojákin (Károli: Joákin) király művének tartották, aki a hagyomány szerint akkor emelte azt, amikor kiszabadult Evil-Merodák börtönéből (ld. 2Kir 25:27). Az itt talált Tóra-tekercs állítólag a próféta kézírása, ugyanígy az örökmécsest is ő gyújtotta meg — tisztelői szerint. A mauzóleumhoz további hiedelmek fűződtek, mint például hogy ha valaki az itt elhelyezett értéktárgyakat megkísérelte ellopni, azonnal megbetegedett, ezért rengetegen hordták kincseiket erre a biztonságosnak tekintett helyre. A Sátorok ünnepe alkalmával több ezer zarándok érkezett ide a régi időkben. Jelentősége különösen az Abbászidák alatt nőtt meg, amikor az iszlám országokban élő zsidók a babilóniai zsidók vezetése alatt egyesültek. Ez azonban a muzulmánok irigységét váltotta ki. Egyes muszlim írók a Koránban szereplő „titokzatos és ellentmondásos” Dhu-al-Kifl prófétának tulajdonították a sírt. A 14. században a mongol szultán, Öljeitü alatt a muszlimok hatalmukba kerítették a sír mellett álló zsinagógát, és muszlim imaházzá alakították. Öljeitü egy mecset építésébe is belekezdett, ami azóta romba dőlt, csupán a minaret áll a mai napig. Viszontagságos évszázadok után a zsidók az 1840-es években szerezték vissza a zsinagógát és a sír fölötti ellenőrzés jogát, attól fogva rövid megszakításoktól eltekintve az épület egészen 1951-ig zsidó kézben volt, amikor is a zsidók elhagyták Kifl-t ahhoz a több mint egymillió hittársukhoz hasonlóan, akik az elmúlt fél évszázadban menekültek el önként vagy kényszerből azokból az arab országokból, ahol ősidők óta diaszpórában éltek.  (A felső fényképfelvétel 1932-ben készült.)

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.