Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Qeiyafa osztrakon — egy megfejtés utóhatásai

2010.01.30. 15:29 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: osztrakon írástörténet héber nyelvemlék biblia keletkezés

 

Néhány hete adtunk hírt arról, hogy egy izraeli tudós megfejtette az utóbb évtized legjelentősebb epigráfiai leletét, az úgynevezett Khirbet Qeiyafa-i osztrakont (A legősibb héber nyelvemlék). Azóta, hogy a megfejtés 2010. január 10-én megjelent a Haifai Egyetem Kommunikációs és Médiakapcsolatok website-ján, számos kritika érte — nem annyira a megfejtést, mint inkább a megfejtő, Gershon Galil (Haifai Egyetem) személyét. Az olvasattal kapcsolatos kérdéseket egyébként nagyszerűen összefoglalja epigráfiai blogján Christopher Rollston, ezt ajánlom mindazoknak, akiket maga a héber szöveg és annak lehetséges olvasatai érdekelnek.  A Khirbet Qeiyafa települést ásató régészek, akik a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói és tanárai, főként etikai alapon támadják Galilt — honlapjukon egyébként remek naplót vezetnek az osztrakonnal kapcsolatos minden eseményről, ill. bibliográfiát is találhat itt az érdeklődő. Az sem érdektelen ugyanakkor, hogy tudóscsoport nem „megfejtésnek”, hanem „spekulatív rekonstrukciónak” titulálja Galil munkáját (képünkön Galil rajza látható a kiegészítésekkel), és ezzel az oldalvágással fejezi be nyílt levelét: „Ön a saját rekonstrukciója alapján, egyebek mellett, a Biblia keletkezésének idejéről is következtetést von le. Vajon módszertanilag tudományosnak hangzik ez?” (On the basis of your own reconstruction, you draw conclusions, among others, about when the Bible was written. Does this sound like a scientific methodology?) A Christianity Today on-line magazinban Gordon Govier készített interjúkat ismert és kevésbé ismert tudósokkal (Seth Sanders, James Hoffmeier, Chris Rollston, William Schniedewind, Aren Maier) hogyan látják az osztrakon jelentőségét a bibliatudományokban. A PalArch’s Journal of Archaeology of Egypt/Egyptology holland régészeti folyóirat is feltette az internetre Gregory Bearman és William A. Christens-Barry „Spectral Imaging of Ostraca” című cikkét. A tanulmányban Khirbet Qeiyafa-i osztrakon spektroszkópos elemzése mellett kitűnő minőségű fotók is találhatók (pdf formátumban).

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Judit Kohaupt 2018.11.08. 13:10:20

Totál magyar ősi rovás írás !Kipukkadok a nevetéstől, a zsidó hazudozástól !!!