Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

A legősibb héber nyelvemlék

2010.01.09. 22:01 | Grüll Tibor | 3 komment

Címkék: epigráfia írástörténet elah

2008. szeptember 20-án adtunk hírt A legősibb héber írás című bejegyzésünkben egy különleges, de akkor még meg nem fejtett osztrakonról:

A jeruzsálemi Héber Egyetem régészei most a Kr. e. 10. században virágzó Elah-erődben (mai arab nevén Khirbet Qeiyafa) találtak egy érdekes osztrakont, amely lehet, hogy átírja a héber írás keletkezéséről eddig vallott elméleteket. A kapu padlózatán felfedezett 15 x 15 cm-es osztrakonon egy fekete vonalakkal egymástól elválasztott öt soros proto-kananáni írást találtak, amelyet a Gezeri kalendáriumnál is korábbinak vélnek. Bár az írást teljes egészében még nem olvasták el, annyi bizonyos, hogy a héber „király”, „rabszolga” és „bíró” szavak szerepelnek benne. A szakértők szerint a cseréplevél egy jól képzett, professzionális írnok munkájára vall.

 

Gershon Galil, a Haifai Egyetem Bibliai Tudományok Tanszékének professzora most előállt a felirat teljes megfejtésével. A szöveg keletkezését a 10. századra, pontosabban Dávid király uralkodásának korára teszi. A felirat nyelve óhéber, s ez egyben a héber írás legelső emléke, amely megelőzi a „Gezer kalendárium” néven ismert feliratos emléket. A 15 x 16,5 cm-es, trapéz alakú cserépdarabra tintával írták az óhéber szöveget, amelynek valódi jelentőségét bibliai vonatkozásai adják. Galil professzor szerint: „A szöveg a rabszolgákkal, özvegyekkel és árvákkal kapcsolatos társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Olyan igéket használ, amelyek a héberben találhatók meg, pl. 'ászá (tette) és 'ábad (csinálta), ezeket a szavakat csak elvétve találjuk meg a környező népek nyelveiben. A szövegben előforduló egyes szavak, mint pl. az 'almáná (özvegy) szintén nem jellemzőek más helyi sémi nyelvekre. A szöveg tartalma is — a héber társadalmat kivéve — idegen a környező kultúráktól: a felirat olyan rétegekkel foglalkozik, amelyekkel a bibliai próféták; míg más kultúrák prófétái isteneik dicsőítésével és természetes szükségleteikkel voltak elfoglalva.” Galil hozzátette, hogy amennyiben a tudományos körökben elfogadják megfejtését, az elahi osztrakon nemcsak a legkorábbi héber nyelvemlék lesz, hanem olyan bizonyíték is, amely egyértelműen alátámasztja, hogy a Bibliát (illetve annak bizonyos részeit) már a Kr. e. 10. században ismerték.

 

A megfejtő azt is hozzátette, hogy a feliratot egy eldugott júdeai kisvárosban találták meg, s ha itt éltek írnokok, mennyivel inkább lehettek ilyenek a központi régióban és Jeruzsálemben: „Most már joggal feltételezhetjük, hogy a Kr. e. 10. században, Dávid király uralkodása alatt, éltek olyan írnokok Izraelben, akik képesek lehettek irodalmi szövegek és más összetett történeti művek írására, olyanokéra, mint a Bírák vagy Sámuel könyve”. Galil azt is hozzáfűzte, hogy a szöveg komplexitása, valamint Elah masszív erődítményrendszere cáfolja azokat az elméleteket, amelyek szerint Izrael Királysága nem létezett ebben a korban.

 

A szöveg az alsóbb társadalmi rétegek iránti szociális érzékenységről tesz tanúságot, továbbá azt is bizonyítja, hogy idegenek is éltek Izraelben, hiszen a született zsidókat ezek támogatására szólítják fel. Az özvegyek és árvák ügye mellett is hitet tesz, továbbá arra biztatja a királyt — akit ebben az időben fő felelősség terhelt a szociális egyenlőtlenségekért —, hogy erősítse meg Izrael társadalmát. Ez a leírás igen hasonlít olyan bibliai próféciákra, amelyek pl. a 2Móz 23:3-ban, a Zsolt 72:3-ban, vagy Ézs 1:17-ben olvashatók. A szöveg azonban nem a Bibliából vett szó szerinti idézeteket tatalmaz. A megfejtés hozzávetőleges magyar fordításban így szól:

 

[- - - - - - - - - - - - - - - - - -]
1 ezt ne tedd, hanem tiszteld az [Urat].
2 Ítéld a szolgát és az özvegyet, / ítéld az árvát,
3 [és] az idegent. Védelmezd a gyermeket, / védelmezd a [szegényt és]
4 az özvegyet. Állítsd helyre [a szegényt] a király keze által.
5 Védd a szeg[ényt és] a szolgát / [támo]gasd az idegent.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2010.01.09. 22:09:48

Nagyon örülök, hogy felrakta a megfejtést, már vártam ezt a posztot!

arlequin 2010.02.05. 22:01:04

aha. itt is kitörlik a nemszeretem hozzászólást.
nem baj fijjug. változnak az idők...

Judit Kohaupt 2018.11.08. 13:05:16

Mindent elhamisítanak a zsidók ,ez Istentelen borzalom !!!
Judea egy kis rész volt ahova a zsidók be lettek engedve ,de Szamáriai és Galilleai rész magyar volt !
Arról már nem is beszélve ,hogy a proto-kananái írás az proto--magyar,amiből a heber és a világ összes többi nyelve kialakult! Elég volt a hazugságbó,csúsztatásból ,mert az igazság úgy is utat tör és napvilágot fog látni !!! A kiválasztott nép dogma mint a zsidó, egy hazugság !!!