Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Cseréplevél a bírák korából

2009.10.26. 08:13 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: osztrakon írástörténet bírák shaaraim filiszteusok

2008 szeptemberében már foglalkoztunk a Khirbet Qeiyafában talált osztrakonnal (A legősibb héber írás), amelynek megfejtésén máig is sok kutató fáradozik. 2009. október 14-én, szerdán a jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetében konferenciát rendeztek, ahol az eddig elvégzett munkát összegezték. Elsőként Sa’ar Ganor régész, az ásatásvezető Yossi Garfinkel helyettese összegezte a legutóbbi szezon leleteit. Az egész településen végig megtaláható egy Vaskor IIA (vagy talán késői Vaskor I) réteg, amit gyakran elfed a hellenisztikus réteg. Eltekintve egy kisebb bizánci törmelékhalomtól a település közepén, más rétegekből nem maradt fenn semmi, például teljességgel hiányzik a Vaskor IIB-C periódus. Szénizotópos mérések és összehasonlító kerámia-tiplógia alapján a régészek a legfontosabb vaskori réteget a késői 11. vagy korai 10. századra datálják. Végül bejelentették, hogy a települést Shaaraimmal azonosítják, amely Szokó és Azéka szomszédságában említ a Biblia (Józs 15:36; 1Krón 4:31). Ezután Hagai Misgav epigráfus tette közzé az elhíresült osztrakon olvasatát, hozzátéve, hogy az írást rendkívül nehéz elolvasni, és ez csak egy körülbelüli javaslat:

 

אל תעש [ ] ועבד א[ת]
שפט בואלמ [ ]אל?ט
א?ל? ובעלל
א[ ]מ ונקמ יסד מלכ ג[ת]?/פ[?]
סרנ? ע[...] מג/דרת

 

Misgav olvasatának angol fordítása:

Do not do [ ] and servant a[…]
Judge ….. [ ] El(?)…
El(?) and Ba’al
Pe[rso]n will revenge, YSD king (of) G[ath(?)]
Seren(?) a[…] from Gederot (?)

 

Misgav kifejtette, hogy (1) a nyelv egyértelműen héber és nem föníciai; (2) az írást a hébertől eltérően balról jobbra kell olvasni; (3) ez egy elbeszélő szöveg részlete; (4) a textusban feltűnik a mlk (király), sófet (bíró), eved (szolga), baal (kanaáni istenség) és talán a seren (filiszteus főnök) szó; (5) Misgav szerint a proto-kanaáni írás tovább élt a Kr. e. 9. században, különösen Kanaán déli részén, párhuzamosan a föníciai írás elterjedésével. Érdekes a „YSD, Gát királya” kifejezés előfordulása is, hiszen ilyen nevű királyt említ az ekroni építési felirat is. A konfrencián hozzászólt a megfejtéshez Ada Yardeni, aki jelenleg a legnagyobb epigráfiai szaktekintély Izraelben. Nagyjából elfogadta Misgav olvasatát,  de azt több ponton módosította. Szerinte egy egy vázlat, amit egy monumentális felirathoz készítettek. Aaron Demsky szerint egy írnoki gyakorlatról van szó, az osztrakon pedig nem elbeszélő szöveget, hanem szó-listát tartalmaz. Shmuel Ahituv volt a legkritikusabb Misgav olvasatával szemben, például a seren olvasatot teljesen kizárta. A konferencia résztvevői és az utólagos kommentátorok mind megegyeznek abban, hogy a Khirbet Qeiyafa-i osztrakon az utóbbi évtized egyik legjelentősebb lelete, amely sokban hozzájárulhat az izraelita honfoglalás ill. a bírák korának jobb megismeréséhez.

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.