Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

A legújabb régészeti blöff: József pénzei Egyiptomban

2009.09.29. 16:33 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: egyiptom józsef pénzek


Az Al Ahram névre hallgató vezető egyiptomi napilap szeptember 24-én tette közzé azt a hírt, amely rögtön felkavarta a világsajtót, imígyen még a Magyar Távirati Iroda ingerküszöbét is átlépte. Egyiptomi régészek azt állítják, hogy az Egyiptomi Múzeum pincéiben eddig beletározatlan tárgyak között olyan fáraó kori pénzekre bukkantak, amelyek a bibliai József nevét és képmását viselik, ráadásul pontos dátumozás is található rajtuk. Mint az közismert, a Biblia szerint József — miután kikerült a börtönből, és megfejtette a fáraó álmát — Egyiptom második embere, egyúttal legfőbb „gazdasági minisztere” lett. [Csak egy zárójeles megjegyzés: a bibliai genealógiai időszámítás alapján József az egyiptomi Középbirodalom idején élhetett (Kr. e. 20–19. század), egyiptomi neve pedig Cofnat-Paneákh volt. Az egyptomi régészek szerint viszont József Kr. e. 1450 körül halt meg Egyiptomban.) Az Al Ahram viszont arra a Koránban található szövegre utal, amely szerint József idejében pénzt használtak Egyiptomban. Az egyiptomi napilap cikkét angolul megjelentető Közel-Keleti Médiafigyelő Intézet (Middle East Media Research Institute = MEMRI) szemelvényeiből idézünk:

 

„Az előzmények nélküli lelet jelentősége abban áll, hogy döntő tudományos bizonyítékot szolgáltat annak cáfolatára, hogy egyes tudósok szerint az ókori egyiptomiak nem ismerték a pénzt és hogy cserekereskedelmet folytattak. (…) A kutatók akkor fedezték fel az érméket, amikor az Egyiptomi Múzeum pincéiben tárolt kisebb régészeti leletek ezreit vizsgálták át. Kezdetben azt hitték, mágikus tárgyakról van szó, de az alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy a pénzeken olvasható készítésük ideje, értékük és az éppen uralkodó fáraó arcképe. Néhány pénzérme abból az iőszakból származik, amikor József Egyiptomban élt, és az ő nevét és portréját is magán viseli. (…) A kutatócsoport vezetője, Dr. Said Muhammad Thabet kijelentette, hogy „József próféta” (ez a bibliai József bevett iszlám megnevezése) után folytatott régészeti kutatásai során fedezte fel az Egyiptomi Régészeti Hatóság és a Nemzeti Múzeum pincéiben különféle korokból ott őrzött amuletteket, közöttük egy olyat is, amely Józsefnek, az egyiptomi fáraó udvarában működő gazdasági miniszternek az arcképét viselte. (…) Dr. Thabet kutatásai felfedték, hogy azok a tárgyak, amelyeket a legtöbb régész eddig amuletteknek vélt, mások pedig díszeknek tartották, nem mások, mint pénzérmék. Többféle tény vezetett el ehhez a megállapításhoz: először is, hasonló pénzeket már eddig is számos régészeti ásatáson találtak; másodsorban, a tárgyak kerekded és ovális alakja, és hogy két oldaluk van: az egyik felirat olvasható, a másikon egy képmás látható — éppen úgy, ahogy a manapság vert fémpénzeken. (…) A régészeti lelet [értelmezése] azon is alapszik, hogy a feliratos oldalon Egyiptom neve, egy dátum, és egy értékmegjelölés olvasható; míg a képes oldalon valamelyik ősi egyiptomi fáraó avgy istenség neve és képmása látható, vagy valami ehhez köthető szimbólum. A másik beszédes tény különböző méretűek és különféle anyagból készültek, egyebek mellett elefántcsontból, drágakövekből, rézből, ezüstből és aranyból. (…) A kutató különféle korokból származó pénzeket azonosított, beleértve olyanokat is, amelyek József korára utaló különleges azonosítójegyekkel rendelkeznek. Az egyik pénzen felirat szerepel és egy tehén alakja, amely a fáraó álmát szimbolizálja a hét kövér és hét sovány tehénről. A kutató megállapította, hogy ebben a korai időszakban a pénzeken szereplő feliratok többnyire egyszerűek voltak, mivel az írás fejlődése még korai szakaszában volt, ebből következően igen sok nehézség adódott az éremek szereplő írások megfejtésekor. A kutatócsoportnak végül sikerült az írásokat lefordítani, a legkorábbi ismert hieroglif szövegekkel történő összevetés alapján: József neve kétszer szerepel a pénzen, hieroglifákkal írva, az egyik eredeti neve: József, a másik egyiptomi neve: Saba Sabani, amelyet a fáraótól kapott, amikor annak kincstárnoka lett. Egy kép is látható ezen Józsefről, aki az egyiptomi adminisztráció tagja volt ebben az időszakban.”

 

A kérdéssel kapcsolatban Dr. Vargyas Péter, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, akinek fő szakterülete az ókori pénzverés, pontosabban szólva a „pénzverés előtti pénzhasználat”, a következőket szögezte le. A pénzverés (vagyis vert pénzek készítése) a Kr. e. 7. század második felében kezdődött a kis-ázsiai Lüdiában. A görög pénzverés is csak a Kr. e. 6. század közepén indult meg. A legkorábbi vert pénzek anyaga az úgynevezett elektron, vagyis arany és ezüst természetes ötvözete volt. A görög pénzekbe nyomott pecsétek garantálták az érme nemesfém tartalmát. Ezek a pecsétek valószínűleg címereket ábrázoltak (Wappenmünzen). A pénzekre vert arcképek csak hellenisztikus korban (a Kr. e. 3. században) jelentek meg. Az ókori Egyiptomban csak Nektannébó idején jelennek meg a vert pénzek (Kr. e. 4. század eleje), természetesen az oda importált görög pénzeken kívül. Teljességgel kizárt, hogy a cikkben felsorolt anyagokból (pl. elefántcsont) az egyiptomiak pénzt gyártottak volna. Ugyancsak kizárható, hogy a fáraók korában ilyen pénzek léteztek volna. Az egyiptomi kutató „felfedezése” legjobb esetben is csak tudományos kacsának vagy blöffnek nevezhető. (Csak egy zárójeleles megjegyzés: az újságban megjelent kis felbontású fotón is jól kivehető, hogy az említett tárgyak nem pénzek, hanem valószínűleg amulettként használt skarabeuszok.)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thomas Pastor 2014.10.30. 20:30:36

Kedves Tibor!

Szeretném megkérdezni, hogy az alábbi Igehelyeknél milyen pénzérmékkel fizettek, ki verethette, kinek volt rajta a címere, vagy arcképe?
1Móz 23:16 Engede azért Ábrahám Efronnak és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, amelyet mondott vala a Khéth fiainak hallatára; kalmároknál kelendő négyszáz ezüst siklust.
1Móz 37:28 És menének arra Midiánita kereskedő férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: [azok] pedig elvivék Józsefet Égyiptomba.
1Móz 42:25 És parancsola József, hogy töltsék meg edényeiket gabonával, és tegyék vissza pénzöket mindeniknek az ő zsákjába, és hogy adjanak nékik enni valót az útra; és így cselekedének velök.

Ezen pénzeknél vannak tárgyi bizonyítékok is?

Köszönettel: Varga Tamás