Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Jeruzsálem: akié a múlt, azé a jövő?

2009.09.28. 15:20 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: jeruzsálem templomhegy

2009. szeptember 25-én a tekintélyes New York-i gazdasági lapban, a The Wall Street Journal-ban jelent meg egy cikk az arab–izraeli konfliktus egyik fontos szellemi összetevőjéről, amely közvetve a bibliai régészettel foglalkozókat is érinti. Tayseer Rajab Tamimi sejk, a Palesztin Hatóság muzulmán főbírája augusztus végén a következő kijelentésre ragadtatta el magát: „A zsidóknak nincs történelmük Jeruzsálemben. Soha nem éltek itt, a Templom soha nem létezett, és az izraeli régészek be is vallották ezt. Azok, akik mindezt tagadják, egyszerűen hazudnak.” Csábító lenne egy mosollyal vagy egy kézlegyintéssel elintézni ezeket a mondatokat, ha ez a vélemény nem lenne általános a muzulmán arabok, és különösen a palesztin arabok körében. Tamimi sejk csupán szócsöve azoknak a millióknak, akik komolyan azt hiszik és vallják, hogy Jeruzsálem „egy arab és iszlám város, ahogyan mindig is az volt”. Shamekh Alawneh, a jeruzsálemi arab Al Quds Egyetem modern történelem professzora egy augusztus 11-én elhangzott rádióadásban, melynek címe: „Jeruzsálem: történelem és kultúra” volt, amellett érvelt, hogy a zsidók kapcsolata Jeruzsálemmel csupán kitaláció. „Nincsenek történelmi gyökereik” — jelentette ki Alawneh, hozzátéve, hogy a zsidók „támadást intéznek a történelem ellen, ellopják a kultúrát, meghamisítják a tényeket, eltörlik az igazságot, és judaizálják a várost.”

 

E szavaknak különös jelentőséget ad, hogy Barack Obama elnök és stábja épp ezekben a hetekben készíti elő az új közel-keleti béketervet. Az elmúlt évtizedek hasonló kísérletei rendre-sorra megbuktak éppen Jeruzsálem státuszának kérdésén — az izraeliek ugyanis kijelentették: soha nem fogják elfogadni a nemcsak Izrael Állam fővárosának, hanem a judaizmus (és nem mellesleg: az evangéliumi kereszténység) legfőbb szellemi központjának számító Jeruzsálem megosztását. A vita tehát egyáltalán nem történelemről, régészetről, a múlt maradványainak értelmezéséről szól — ezekről aligha lehet vitatkozni, olyan egyértelműen a zsidóság igazát támaszják alá —, hanem hatalomról és politikáról. De azért nem árt felfrissíteni emlékezetünket: a héber Biblia (a keresztény Ószövetség) több mint 600 alkalommal említi Jeruzsálemet, mint amely Dávid király (kb. Kr. e. 1000) óta Izrael fővárosa volt. A hívő zsidók naponta háromszor imádkoznak Jeruzsálem felé fordulva, ami azt jelzi, hogy a világ bármely részén éljenek is, ezt a várost tekintik szellemi központjuknak. Az ortodox zsidók ma is egy téglányi helyet vakolatlanul hagynak bejárati ajtajuk felett, arra emlékeztetve ezzel, hogy a Templom még nem épült fel. A hívő zsidók a házasságkötésekkor egy poharat törnek össze a padlón, hogy ezzel is emlékeztessenek arra: Jeruzsálem megváltása még nem történt meg, sőt a 137. zsoltár híressé vált szavait is felolvassák: „Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobbkezem! Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének!”

 

Tamimit, Alawnehet és a hozzájuk hasonló elszánt történelemhamisítókat természetesen sosem győzik meg a történelmi tények: vagyis azok az írott és tárgyi dokumentumok, amelyek tízezerszámra állnak rendelkezésre Jeruzsálem és a zsidóság szétválaszthatatlan történelmi összetartozásának bizonyítására. Azon komoly tudósok ezrei sem győzik meg őket, akik a világ számos egyetemén tanítják a zsidók történelmét, cikkek, könyvek, ismeretterjesztő filmek garmadáját produkálva évente. Sőt — és ez a legborzasztóbb a dologban — saját szent könyvük, a Korán sem győzi meg őket állításaik hazug voltáról. Az iszlám szent könyvében ugyanis számos ószövetségi szereplő található: közöttük Ábrahám, Dávid és Salamon is. Ez utóbbi építette a Biblia szerint a Templomot, amelyre a Korán is utal mint „az ima magasztos helyére”, sőt az első muzulmánok Jeruzsálemet a „Templom városaként emlegették”. Érdekes, hogy az iszlám érzékenységét egyáltalán nem sértette 1924-ben (vagyis 24 évvel Izrael Állam kikiáltása előtt), hogy a Muszlim Legfelsőbb Tanács is elismerje: az al-Haram al-Sharif (a Nemes Szentély) „a Templomhegy arab neve, amelyen jelenleg a Sziklamecset és az Al-Aqsa-mecset található” … „A hely a földön található legősibb történelmi helyek egyike. Szentsége a legkorábbi (valószínűleg történelem-előtti) időkből datálódik. Azonossága Salamon templomának helyével minden kétségen felül áll.” Ezek a mondatok pedig nem egy cionista brosúrából, hanem a muszlim hatóság által kiadott turistakalauzból származnak! (Lásd képünkön.) A szerzők állításuk alátámasztására a héber Bibliát és Flavius Josephus műveit is idézték.

 

Az elmondottak is alátámasztják, az iszlamizmus legfőbb célja Izrael Állam történelmi alapjainak megkérdőjelezése a nemzetközi közvélemény előtt. Csak emlékeztetőül: Izrael 1967-ben, a hatnapos háború alatt foglalta el teljes egészében Jeruzsálemet (beleértve a Templomhegyet is), s azt 1980-ban az állam „egységes, oszthatatlan fővárosának” nyilvánította. (Igaz, az ENSZ 478-as határozatában ezt rögvest a „nemzetközi joggal ellentétesnek” nyilvánította Izrael döntését, ami egy független tagállam belügyeibe történő, s a nemzetközi jogban valóban példátlan beavatkozás volt.) A palesztin vezetők azóta, vagyis az utóbbi harminc évben mindent megtesznek azért, hogy — Alawneh saját szavait idézve — „támadást intézzenek történelem ellen, ellopják a kultúrát, meghamisítsák a tényeket, eltöröljék az igazságot, és iszlamizálják a várost”. Mindeközben sem az izraeli politika, sem a tudós társadalom nem tagadta egyetlen percig sem, hogy Jeruzsálem Kr. u. 638 után — hosszabb-rövidebb megszakításokkal — az iszlám uralma alatt állt. A zsidó régészek nem pusztítják el az iszlám régészeti maradványokat, vagy ha erre mégis szükség adódik, részletesen dokumentálják azokat, és azok publikálásától sem félnek. A fentebb idézett 1980-as „Jeruzsálem törvény” garantálja az iszlám és keresztény szent helyek szabadságát.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.