Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Bar Kochba elveszett kincsei

2009.09.09. 17:40 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: numizmatika bar kochba barlangok

A Bar Kochba felkelés időszakából eddig előkerült egyik legnagyobb kincsleletre bukkantak a jeruzsálemi Héber Egyetem és a Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem tudósai. Az érmeket három kupacban egy mély barlangi üregben fedezték fel a Júdeai-dombság területén lévő nemzeti parkban. A kincslelet kb. százhúsz, többnyire remek állapotban lévő arany, ezüst és bronz érméből áll, valamint megtaláltak néhány edényt és fegyvert is. A véletlen felfedezés a Boaz Langford és Amos Frumkin barlangkutató csoportjának köszönhető (Héber Egyetem), akik szisztematikusan kutatják és térképezik fel a föld mélyében található üregeket. Az érmék egy barlang „rejtett szárnyában” voltak, amit csak egy szűk és veszélyes bejáraton keresztül lehetett megközelíteni. A bejárat után egy tágasabb terem nyílt, ahol valószínűleg Bar Kochba fegyveresei rejtőzködtek. A barlang azért is bizonyosan a felkeléshez köthető, mert közel fekszik Bétárhoz, ahol Bar Kochba utolsó állása volt. „A felfedezés igazolja azt a feltevést, hogy a felkelés túlélői barlangokba menekültek részben a lakott területeken, másrészt a Júdeai-sivatag elszigetelt területein is” — nyilatkozta Amos Frumkin a sajtónak.

 

 

A Bar Kochba felkelés idejéből eddig több mint kilencezer pénzérme került elő, de sajnos ezeknek elenyésző százaléka származik csak ellenőrzött ásatásról. Különösen fontosak a mostanihoz hasonló kincsleletek (hoards), melyeknek kétharmadára 1965 után bukkantak rá a régészek. A Bar-Kochba-veretek földrajzi megoszlása is tanulságos, ez ugyanis — mai ismereteink szerint — nem terjedt túl a tulajdonképpeni Júdea határán. Ezen belül Jeruzsálemben mindössze három darabot találtak belőlük. Ez a tény arra mutat, hogy a felkelők — minden erre vonatkozó spekuláció ellenére — soha nem foglalták el Jeruzsálemet, és a háború földrajzi kiterjedése is Júdeára korlátozódott. A Heródion-erődben talált több mint 800 darabos kincslelet arra enged következtetni, hogy Bar Kochba egyik (ha nem az egyetlen) pénzverdéje itt működhetett.

 

Bar-Kochba pénzeinek kronológiáját L. Mildenberg próbálta meghatározni. A felkelés első évében meglehetősen kisszámú pénzt vertek „Izrael megváltásának első éve” felirattal, emellett előfordult még „Jeruzsálem”, „Simeon, Izrael fejedelme”, vagy csak „Simeon”, illetve „Eleázár, a pap” feliratú érme is. A felkelés második évében is datálták az érmeket az „Izrael szabadságának második éve” formulával, amelyeken a „Jeruzsálem” és a „Simeon” nevek szerepeltek még. Ez a típus jóval nagyobb számban jelent meg, mint az előző évi. Ezt követte a még nagyobb számú dátum nélküli kibocsátás, melyeken a már ismert „Jeruzsálem szabadsága” vagy „Jeruzsálem szabadságáért” felirat szerepelt, illetve a második évből megszokott „Jeruzsálem” és „Simeon” nevek. Simeon bar Kosziba ill. Jeruzsálem neve tehát mind a három pénztípuson szerepel. Az első évben kiadott „Eleázár, a pap” feliratú érme egyes kutatók szerint a modiini R. Eleázárra, Bar Kosziba unokaöccsére utal. A „fejedelem” (nászí‘) és a „pap” (kohén) együttes szerepeltetése mindenesetre erősen emlékeztet a Hasmóneus-kori pénzverésre, azzal a nem kis különbséggel, hogy a felkelők élén olyan diarchikus vezetés állt, amely a qumrániaknál és a zélótáknál is megfigyelhető, s gyökerei Ezékiel próféciához nyúlnak vissza. A Jeruzsálemre utaló kifejezések az első zsidó háború pénzverésére emlékeztetnek, amikor a „Ción szabadsága” ill. a „Ción megváltásáért” feliratokat használták a felkelők.

 

Bar Kochba pénzei teljes mértékben illeszkedtek a római monetáris rendszerbe. Négy denarius (héberül sus) megfelelt egy tetradrachmának (héberül sela’). A legnagyobb problémát azonban az ezüst beszerzése jelenthette. Az első zsidó háborúban bőven rendelkezésre állt a nemesfém: a Templom kincstára Kr. u. 70-ig a felkelők kezén volt. (Ennek ellenére csak 66-ban vertek ezüstpénzt, mégpedig 98%-os tisztaságú ezüstből.) A 2. század elején azonban már nem létezett templomi kincstár, így a felkelők római császári és provinciális ezüstpénzeket láttak el felülverettel. Leo Mildenberg szerint nem valószínű, hogy a császári (Nerótól Hadrianusig), kis-ázsiai, gázai és askelóni vereteket Bar Kochba a római hadseregtől zsákmányolta, sokkal inkább a zsidó felkelők adományairól vagy adójáról lehet szó, illetve az általa bérbe adott földek áráról. Kétség sem férhet hozzá, hogy a pénzeken használt feliratokban és szimbólumokban a felkelés ideológiáját láthatjuk tükröződni. A feliratok nyelvéül választott héber, valamint az óhéber (tehát nem az arámi kvadrát) betűk alkalmazása a felkelők vallásos nacionalizmusát tükrözi. Az elő- és hátlapokon kétféle motívumot láthatunk: a Templom homlokzatát, felette egy csillaggal, illetve a Sátorok ünnepének két kellékét: a citront (ethrog) és a pálmaágat (luláv). Ez utóbbi szimbólumok is erőteljes messianisztikus töltéssel rendelkeznek, illetve közvetlenül kapcsolhatók Jeruzsálem felszabadításának és a Templom újjáépítésének ideológiájához.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

leslie07 2016.04.11. 19:08:30

Engem a lelet torténelmi értékén kívul érdekelne, hogy Bar Kochba pénzein
konkrétan milyen betutípusok láthatóak. Az anyagból kitunik, hogy nem kvadrát betuírást használt. Igaz, hogy meg van említve, hogy héber, ill. óhéber. De engem az érdekelne , hogy protó-kánaáni írást használták-e ,
mint például az Elahi-osztrakonon, vagy egy korábbi írást?

Nagy segítségul szolgálna, ha lenne az érméken található írást kielemzo
szakvélemény az írást kinagyított képekkel.

Lenne lehetoség olyan anyag megjelenítésére,amel errol az oldaláról
is kielemzi az érméket?
süti beállítások módosítása