Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Az Izrael Múzeum balul sikerült bemutatkozása

2009.06.27. 19:21 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: szépművészeti múzeum israel museum kiállításkritika templom tekercs

„A Szentföld öröksége” — ezt a címet viseli a Szépművészeti Múzeumban szeptember 6-ig nyitva tartó kiállítás, amelyen — a katalógus bevezetője szerint — az Izrael Múzeum „számos kiemelkedő remekművét” láthatja a nagyérdemű közönség, már ha leszurkolja a fejenként 2800 Ft-os borsos belépőt.

„A gyerek kezét tilos elengedni! Odabent teljes sötétség van!” — csattant fel az idősödő teremőr néni rekedtes hangja a kiállítás bejáratánál. Hét éves fiam azon nyomban görcsösen megmarkolta kezemet, és a kiállítás végéig el sem akarta engedni, hiába magyaráztam neki, hogy ezek után azt is megengedem, hogy hangosan kiabálva fel-alá rohangáljon... Javító-nevelő-teremőrünk persze csak azt felejtette el közölni velünk, hogy a zsilipkamra-szerű bejárat belső ajtaja késleltetve, de önműködően nyílik, így felesleges azt rángatnunk. No de legalább még egyszer jól kikiabálhatta magát velünk.

A második stresszen túljutva (az első a jegyvásárláskor ért, amikor megláttam a pénztárgép kijelzőjén villogó számjegyet) végre megérkeztünk a valóban csaknem teljesen elsötétített első terembe. Itt egy óriásira kinagyított, fekete-fehér fénykép nézett le ránk a falról, miközben a sivatagi szél süvöltését (?) hallgathattuk magnóról. Életem során végigjártam Izrael és a környező országok szinte valamennyi tájegységét: a galileai domboktól a Negev-sivatagig, a Földközi-tengertől a szíriai–iraki határig, így határozottan állíthatom: ennél unalmasabb és jellegtelenebb szentföldi tájképet keresve sem találhattak volna a kiállítás rendezői. Hogy mi volt ezzel a „belépővel” az üzenetük a közönség számára — felfoghatatlan számomra.

A múzeumokban manapság divatos koncepció a „kevés tárgy nagy terekben elhelyezve”, és talán jobb is ez, mint az ódivatú üvegvitrinek, telezsúfolva mindenféle értelmezhetetlen műtárggyal, amelyek alatt apró számok vannak, amiknek jelentését hosszú listákból kell kibogarásznunk. A Szépművészeti nagy termeiben azonban gyakran 5–10 métert kell a sötétben botorkálnunk, hogy elérkezzünk egy-egy kiállítási tárgyhoz. Eléggé megdöbbentem, amikor a katalógusból megtudtam, hogy a reprezentatívnak szánt kiállítás mindössze 42 műtárgyat tartalmaz. Bár ez a szám még önmagában elegendő is lehetne, de sajnos a kiállított tárgyak — a katalógus emelkedett hangvételű bevezetőivel szemben — nemhogy a „Szentföld örökségét”, de még az Izrael Múzeum félmilliós gyűjteményét is igencsak gyéren reprezentálják. Mindezt azért merem állítani, mert az elmúlt tíz év során több mint egy tucatszor jártam be a helyszínen az Israel Museum labirintusszerű épületkomplexumát.

Érthető koncepció a kiállítás rendezői részéről, hogy bemutassák a mai Izrael Állam területén valaha volt, vagy ma is megtalálható sokszínű vallási, kulturális örökséget. Ezt jelzi a „Szentföld” kifejezés konzekvens használata is — az Izrael szótól láthatóan úgy féltek a rendezők, mint a tűztől. A Szentföld multikulturális jellegét hivatott bemutatni a pre-izraelita korból származó neolitikus maszk, egy kanaáni szentélymodell és egy hácóri sztélé, továbbá a jól ismert filiszteus agyagszarkofágok. A kereszténységet — amelynek bölcsője mégiscsak az ókori Galileában és Júdeában ringott — mindössze egy Rembrandt-kép, a torinói lepel fejrészéről készült két fényképfelvétel, továbbá Mark Wallinger 1959-es „Ecce homo”-szobra reprezentálja. Az iszlámot egy 17. századi Korán-kézirat hivatott képviselni. Az ókori zsidóságról mindössze egy qumráni tekercstöredék és egy díszes sírládika (osszuárium) szerepel a kiállításon. A koraújkori diaszpórazsidóság vallási életének kellékei viszont bőven vannak reprezentálva: itt látható a ruzsini rabbi imakönyve (15. század), egy tóraszekrény ajtó (17. század), tóraköpeny, tóramutató, tóra-koronák, tóra-vért (17–19. század), kiddus kehely (18. század), tóraszekrény-függöny (18. század), fűszertartók (19. század) — csupa olyan műtárgy, amelyekhez hasonlók megtekintéséhez elegendő, ha valaki elsétál a Dohány utcai Magyar Zsidó Múzeumba. A kiállított képzőművészeti alkotások — melyek közül a már említett Rembrand-kép, továbbá Poussin, Chagall és Rothko festményei, valamint Rodin szobra a legérdekesebbek — legalább témájukban kötődnek valamennyire a zsidósághoz. Hogy Yoko Ono 1996-ban készült „kívánságfája” hogyan kerül ide, nem tudtam rájönni, hacsak nem fogadjuk el a katalógus magyarázatát, miszerint a mű „felidézi a szent fákat, amelyeket a Közel-Kelet kultúráinak ókori és kortárs művészetéből egyaránt jól ismerünk”.

Végeredményben igencsak hervadtan távoztunk a zsilipkamrán keresztül — immár rutinosan várva, amíg az automatika kinyitja előttünk az ajtót — „A Szentföld öröksége” kiállításról, amely minden várakozásunkat alulmúlta. Természetesen megértem, hogy az Izrael Múzeum valóban legjelentősebb műtárgyainak Budapestre szállítása ezernyi akadályba ütközik, amelyek pénzügyi, műtárgyvédelmi, biztonsági és még ki-tudja-milyen természetűek lehetnek. Az is világos, hogy a kiállítás megrendezése is rengeteg pénzbe kerül. De megkockáztatom: egy kicsivel több odafigyeléssel, szakértelemmel, és a látogatók iránti jóakarattal úgy „fel lehetett volna dobni” ezt a kiállítást, hogy nem éreznénk azt a látogatás befejeztével: nem azt kaptuk a pénzünkért, amit vártunk.

Mert ugyan mibe került volna, hogy kirakjanak néhány fényképet a Templom-tekercs fölé a Qumrán-környéki „holdbéli tájról”, vagy a Holt-tengeri tekercsek felfedezéséről, vagy a jeruzsálemi Könyv Szentélyéről, hogy a héber kvadrátírást kibetűzni nem tudó átlaglátogatónak legalább némi vizuális élményben legyen része? Vagy mibe került volna az egy darab kiállított osszuárium fölé egy fényképet tenni arról — az egyébként meglepően hasonló — sírládikáról, amely minden bizonnyal Kajafásé, a Jézust elítélő főpapé lehetett? (Ennek eredetije is Jeruzsálemben van kiállítva.) Máskülönben a kereszténység gazdag szentföldi örökségéről 2000–2001-ben rendezett nagyszabású kiállítást az Israel Museum Cradle of Christianity címen. (Meglepetve láttam, hogy ennek a kiállításnak a katalógusát a Szépművészeti könyvesboltjában is árulják.) Audiovizuális eszközökkel is lehetett volna segíteni a gyanútlan látogatókon: ma már szinte minden jobb külföldi múzeumban rövidfilmekkel, érintőképernyős multimédia-anyagokkal várják a látogatókat.

Mindezek után tényleg nem érti az ember, hogy a leporellószerűen kihajtható kiállítási vezető fejlécében miért szerepel a Tízparancsolat — héber Bibliát követő — szövege? Talán mert tíz oldalt kellett szöveggel megtölteni? Egyébként sem a vezetőben bemutatott kiállítási tárgyak, sem a kiállítás egésze nem mutat szoros kapcsolatot a zsidó és keresztény vallás szent szövegével, a Bibliával, s abból egyik monoteista hit világába sem nyerhetünk általa mélyebb bepillantást.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.