Egy monumentális héber betűkkel írt mészkőtábla-töredék került elő a Gihon-forrásnál végzett feltárások során, a Jeruzsálemi Nemzeti Park területén. A feltárást az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végezte Ronny Reich (Haifai Egyetem) és Eli Shukron (IAA) vezetésével, a Dávid Városa Alapítvány (‘Ir David Foundation) finanszírozásában. A kőtábla keletkezését a Kr. e. 8. századra teszik a kutatók az ott talált tárgyi leletek (főként cseréptöredékek), valamint a héber betűk formája alapján. A tábla sajnos minden részén töredékes, és mindössze két sornyi írás maradt fenn rajta. A felső sorban egy név végződése: -QYH (ejtsd: -kijah) olvasható, amely legvalószínűbben a [Heze]qijah névre egészíthető ki, de nem zárható ki más megoldás (pl. [Ama]qijah) sem. A második sorban két szó töredéke olvasható: az első szónak csak a végződése (-KH, ejtsd: -ka) maradt fenn, amit az ásatók előzetesen [BR]KH (birkha), vagyis „áldás, jókívánság” egészítettek ki, de nem zárták ki a brekha olvasatot sem, amely „vízgyűjtő medencét” jelent. Az utóbbi azért sem zárható ki, mert a közelben található a Siloám-medence (héberül Brekhat ha-Siloah), ahová a Gihon-forrás vizét vezette el Ezékiás király a 8. században. (A csatornaépítés történetét megörökítő feliratát ma Isztambulban őrzik.) Amit egyelőre biztosan kijelenthetünk: a kőtábla valamiféle építési felirat lehetett, amely nyilvánvalóan a Gihon-forráshoz vagy annak környékéhez kötődött. A régészek remélik, hogy a nem túl távoli jövőben további részek is előkerülnek majd a feliratból.