Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Pompeii és a Biblia

2008.10.15. 15:31 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: vezúv sodoma pompeii salamon ítélete bibliaillusztráció

Pompeji a világ legrégibb szabadtéri múzeuma: 1763 óta látogatható. Régészeti és történettudományi szempontból felbecsülhetetlen értéket képvisel, ugyanis minden, ami a lávaréteg alól előkerül, biztosan Kr u. 79 előtt keletkezett. Pompejit a kutatók már idejekorán régiókra osztották, az utcákat és tereket elnevezték, a házakat beszámozták, és a bennük talált leletekről neveket adtak nekik. A VIII. régióban található „Orvos házában” például orvosi műszerek kerültek elő, valamint jónéhány remek állapotban fennmaradt freskó. Ezek közül az egyik jól ismert jelenetet ábrázol. A kép jobb oldalán magas emelvény látható, amelyen egy király ül (a római bírók, a praetorok öltözetében). A pódiummal szemben egy asztalon kitakart csecsemő, mellette egy nőalak, és egy kivont karddal álló katona (egy római legionárius ruhájában). A pódium előtt egy másik asszony térdel, és a királyhoz könyörög. Ki ne ismerné fel ebben a jelenetben Salamon ítéletének bibliai történetét? (1Kir 3:16–27) A kutatók már eddig is a legrégebben fennmaradt Biblia-illusztrációnak tartották a freskót. A képen szereplő alakok pigmeus-szerű figurák, s emiatt alexandriai eredetű, zsidóellenes karikatúrának tartották, amely „a háztulajdonos antiszemita érzületét volt hivatva ébren tartani”. A falfestményt, amit most a Nápolyi Nemzeti Múzeumban is láthat a nagyközönség, épp’ ellenkezőleg értelmezi Thedore Feder amerikai művészettörténész a Biblical Archaeology Review legújabb számában megjelent cikkében. Feder azzal az állítással rukkolt elő, hogy a kép bal alsó sarkában álló két alak nem más, mint Szókratész és Arisztotelész, akinek ábrázolása valóban meglepő hasonlóságot mutat a róluk fennmaradt szobrokkal. De mit jelentsen mindez?

 

Bár továbbra sem tudjuk megmondani azt, hogy az „Orvos házának” tulajdonosa görög, római, zsidó, zsidó szimpatizáns (úgynevezett „istenfélő”) vagy épp’ keresztény lehetett-e, a freskó világosan mutatja, hogy a „zsidó bölcsességet” nagyra becsülte. Nyilvánvaló, hogy amennyiben valóban Szókratész és Arisztotelész áll a kép bal alsó sarkában, azok szerepeltetése szimbolikus. A görög–római világ két legnagyobb filozófusa „távolról tiszteli” Salamon király bölcs döntését, amit a két asszony ügyében hozott, s amely már kortársai csodálatát is kivívta. Érdekes, hogy a zsidókkal kapcsolatos egyik legkorábbi megnyilatkozás Arisztotelész egyik tanítványától, Theophrasztosztól származik, aki „filozófus nemzetnek” nevezte őket.

 

Pompejiben nem ez az egyetlen jele a zsidók és/vagy keresztények jelenlétének. A IX. régió egyik házában a padlótól számított csaknem két méteres magasságban valaki a „Sodoma Gomora” szavakat firkálta szénnel a falra. Egy amerikai kutató szerint: „Mint Szodomára és Gomorrára történő utalást, legtermészetesebb módon a Vezúv kitörésekor írhatták, összehasonlítva azok pusztulását Pompejiéval” – bár elég nehéz elképzelni olyan embert – lett légyen pogány, zsidó, vagy keresztény – aki a vulkán kitörésekor nem az életét menti, hanem egy szénnel a falra firkál… A XI. régióban egy olyan házat találtak, amelynek előcsarnokában valaki a görög „poinium” és a héber „cherem” szót véste a falba, mindkettőt latin betűkkel. A görög és a héber kifejezés ugyanazt jelenti: „átok”. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy egy Pompejibe hurcolt zsidó fogoly-rabszolga, vagy akár csak egy itt élő hívő zsidó ember miért mondhatott átkot erre a városra, vagy akár csak annak egyik épületére, és a benne lakókra. Az úgynevezett Salamon-csillag (Hotam Selómó) kétszeri lerajzolása is ezt az értelmezést erősíti: ennek ugyanis rendkívül erőteljes mágikus erőt tulajdonítottak.


 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.