Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Ritka aranypénz Kedes Naftáliból

2010.08.12. 07:02 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: numizmatika ptolemaidák hellenisztikus kor kedes

 

Felső-Galileában, Naftáli törzsének területén fekvő Kedes (ma Tel Kedes) neve annyit jelent: „szentély vagy szent hely”. A kanaánita város területét még Józsué alatt elfoglalták az izraeliták (Józs 12:22). Itt lakott Bárák, Abinoám fia, aki Debóra prófétanővel együtt megverte a kanaániták koalíciós seregét a Tábor-hegyen (Bír 4:6). Jóval később arról értesülünk, hogy Tiglat-Piléser (Tukulti-apal-észarra) asszír király elfoglalta a várost, lakóit pedig fogságba hurcolta (2Kir 15:29).
 
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közlemény szerint Tel Kedesben megtalálták „a legsúlyosabb és legértékesebb aranypénzt, ami valaha előkerült Izrael földjéből”. A Michigani és a Minnesotai Egyetem közös ásatásán talált aranyérmén, amely minden bizonnyal rituális célokat szolgált, II. Arszinoé, II. Ptolemaiosz egyptomi király testvér–felesége látható. A pénzt V. Ptolemaiosz verette Alexandriában, Kr. e. 191-ben. Rajta az arszinoé, philadelphosz (felesége) felirat olvasható. Donald T. Ariel, az IAA szakértője szerint „Ez egy megdöbbentő numizmatikai felfedezés. A pénz nagyon szép kidolgozású és kiváló állapotban maradt meg. Ez a legsúlyosabb aranypénz, egyben a legnagyobb értékű is — egykorú értéken számolva —, amely valaha izraeli ásatáson előkerült. Az érme súlya 27,71 gramm, miközben az ókori aranypénzek átlagos súlya 4,5 gramm körül mozgott. Az egyetlen eddig Izraelben előkerült Ptolemaida aranypénz Akkóból származik, a Kr. e. 3. században verték, és súlya kevesebb, mint 2 gramm.” Ariel véleménye szerint „Ez a különleges pénz, úgy tűnik, nem került kereskedelmi forgalomba, hanem szimbolikus funkciója lehetett. Valamiféle szertartáshoz kötődhetett, amit az Arszinoé királynő tiszteletére rendezetett fesztiválon mutathattak be.” Ezt a pénzegységet egyébként mnaieionnak, vagyis „egy minás”-nak nevezték, és értéke 100 ezüst drachmáénak (vagyis egy mina ezüstnek) felelt meg.
 
II. Arszinoé I. Ptolemaiosz Szótér lánya volt, aki 15 éves korában ment férjhez Lüszimakhoszhoz, Thrákia királyához. Ennek halála után testvére, II. Ptolemaiosz Philadelphosz vette feleségül, aki kultuszt is alapított tiszteletére. A Kedesben megtalált mnaieion azt bizonyítja, hogy a királynő kultusza még 80 évvel halála után is élt. Az is figyelemre méltó, hogy a II. Arszinoét ábrázoló érme azt követően került az ókori Izrael földjére, hogy az (Kr. e. 200-tól) a Szeleukidák fennhatósága alá tartozott. Ariel arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénz körirata ellenére nem biztos, hogy az valóban II. Arszinoét ábrázolja. „Elképzelhető, hogy a Kr. e. 2. században vert mnaieiát az éppen regnáló királynő kriptikus portréja díszíti, aki ez esetben III. Antiokhosz Theosz lánya, I. Kleopatra volt, aki Kr. e. 193-ban feleségül ment V. Ptolemaioszhoz, amely lépés az ötödik szíriai háború formális lezárását jelentette.
 
Az 1997 óta Tel Kedesben folyó ásatások egy nagy perzsa–hellenisztikus kori közigazgatási épületet tártak fel, fogadótermekkel, étkező helyiségekkel, raktárakkal és egy levéltárral. Sajnos az utóbbiból nem kerültek elő írásos dokumentumok, „mindössze” 2043 db pecsétlő, amelyekkel valaha az okmányokat lezárták és hitelesítették. Az épületet a régészek a Kr. e. 2. század első felére, vagyis a Szeleukida időszakra datálják.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.