Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Kínai lócsontok őrzik Kürosz rendeletének másolatát

2010.08.11. 06:36 | Grüll Tibor | 1 komment

Címkék: kína perzsák kürosz ékírás

 

A hír tökéletesen illene bármely bulvárújság kacsarovatába: két megkövült lócsonton ékírásos szöveget találtak Kínában. Csakhogy a hír ezúttal igaz! A British Museum ékírás-szakértője, Irving Finkel (képünkön) azonosította az óperzsa szövegeket Kürosz agyaghengerének feliratával. Irving meg van győződve a leletek valódiságáról. Az új felfedezés most alaposan felkavarta az eddigi is az egyik legfontosabb ékírásos leletnek tartott Kürosz-agyaghengerről vallott nézeteket. A Kr. e. 539-ben íródott 22,5 cm hosszú és 10 cm átmérőjű hengert 1879-ben Hormuzd Rassam találta meg Babilón főtemplomának, az Észagilának feltöltésében. A hengert eredetileg minden bizonnyal Babilón városfalának alapozásában helyezhették el. A rögvest Londonba szállított agyaghengert sokan a British Museum történetileg legjelentősebb műtárgyának tartják.
 
A két megkövült lócsontot 1985-ben Xue Shenwei, egy hagyományos kínai gyógyászattal foglalkozó idős orvos ajándékozta a pekingi Palotamúzeumnak, aki még abban az évben elhunyt. A doktor úgy nyilatkozott, hogy először 1928-ban értesült a csontokról, s az elsőt 1935-ben, a másodikat 1940-ben sikerült megvásárolnia. Xue akkoriban azt gondolta, hogy egy Kína területén használt, de addig ismeretlen írás maradványairól van szó. 1966-ban, a kínai „kulturális forradalom” alatt a csontokat elásta, hogy ne kerüljenek illetéktelen kézbe. A kínai tudósok szerint Xue elbeszélése mindenben hihető. A kínai orvos már 1983-ban felajánlotta az ékírásos csontokat a Tiltott Városban működő Palotamúzeumnak, amelynek gyűjtőköre a feliratokra is kiterjed. Ekkor mondták neki először a szakértők, hogy a leleten mezopotámiai ékírás olvasható. A két évvel későbbi adományozáskor jött rá először egy kínai szakember, Wu Yuhong, hogy az egyik csonton Kürosz rendeletének másolata olvasható. A másik csonton lévő szöveget nem tudta azonosítani. (A kínai tudós a következő évben publikálta is a felfedezést: A Horse-Bone Inscription Copied from the Cyrus Cylinder (Line 18-21) in the Palace Museum in Beijing. Journal of Ancient Civilizations 1986 (Sample Edition), 13–18, Pls. 1–3.)
 
Egészen mostanáig az volt az általános vélekedés a tudósok körében, hogy a British Museumban őrzött Kürosz-agyaghenger egyedülálló műtárgy, amelyet ünnepélyesen Babilón falbába temettek, és annak szövegét nem publikálták. 2010 januárjában azonban szintén a British Museumban bukkantak rá két olyan ékírásos tábla töredékére, amelyeken szintén Kürosz rendelete szerepelt — ez a felfedezés is abba az irányba mutatott, hogy a perzsa nagykirály rendeletét széles körben másolhatták és terjeszthették. Finkel a kínai lócsontokról készített fényképek alapján arra a felismerésre jutott, hogy nemcsak az első, hanem a második csonton is Kürosz rendeletének másolata volt olvasható. Időközben Yushu Gong kínai asszíriológus viaszlevonatokat készített a csontokról, és ezt a 2010. június 23–24-én Londonban rendezett konferencián be is mutatta, a kutatók általános elképedésére.
 

Finkel számára perdöntő érvként szolgált a kínai lócsontok hitelessége mellett, hogy a rájuk írt ékírásos szöveg nem pontosan egyezik a Kürosz-agyaghengerrel, bár nyelvtanilag helyes. Maguk az ékírásjelek is sokat változtak az évszázadok során, és Finkel szerint a csontokon szereplő jelek kevésbé fejlett változatai az agyaghengeren olvasható ékírásjeleknek, a Kürosz-feliraton használt ékjelek kevesebb mint huszadrészét használja fel ez az írás. Az ék alakú jelek vastagabbik végén kis v-formájú bevágás látható, amely az ékírás perzsa formájára lett jellemző később. (A British Museumban őrzött Kürosz-cilinder babilóni nyelven és jelekkel íródott.) „Az írnok, aki a szöveget a csontokra véste, nem a Kürosz-agyaghenger szövegét használta fel, hanem egy másik szövegváltozatot, amely nem Babilónban, hanem valószínűleg Perzsiában íródott” — nyilatkozta Finkel. Ez a perzsiai változat akár kőbe vésett, akár tintával bőrre írt, vagy akár agyagtáblára vetett szöveg is lehetett. Legvalószínűbb, hogy az eredeti tárgyat Kürosz uralkodása alatt küldhették birodalmának legtávolabbi keleti végeire, amely ma Kína területére esik. 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lassányi Gábor 2010.08.12. 22:07:27

Elképesztő történet! Nagyon izgalmas!