Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Sisera városának rejtélye

2010.07.03. 08:22 | Cs.E. | Szólj hozzá!

Címkék: régészet hadtörténet honfoglalás sisera tengeri népek

Izraeli régészek a Kacir közelében zajló El-Ahwat-i ásatáson egy 3200 éves kerek bronztáblácskát találtak belevésett női arccal, amely Oren Cohen, a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének kutatója szerint egy harci szekér tengelyének rögzítőszögéhez tartozott. „Egy ilyen felfedezés alátámasztja azt az elképzelést, miszerint ezen a helyen egy magas rangú egyiptomi vagy helyi uralkodó köthető a vidékhez, és valószínűleg azt az elméletet is megerősíti, hogy a helyszín a Bírák 4-5. fejezetben szereplő Ha-Róset ha-Gójimmal, Sisera városával azonosítható” — állítja Avraham Zertal professzor, az El-Ahwat-i ásatás vezetője. A területet 1993 és 2000 között a Haifai Egytem és a Cagliari Egyetem (Szardínia) régészei tárták fel. Az itt talált város a bronzkor végére illetve a vaskor legelejére, vagyis a kanaánita kor végére és az izraelita honfoglalás megkezdésének idejére datálható (Kr. e. 13–12. század). A várost bizonyos egyedi vonásai — erődítményei, a falakon található átjárók, valmint a kerek kunyhók — elütnek a kanaánita környezettől. Zertal professzor e sajátos elemek alapján azt feltételezte, hogy a hely a tengeri népek közül a Sardana (šrdn) törzsnek adott otthont, akik egyes kutatók szerint Ha-Róset ha-Gójimban, Sisera fővárosában éltek. Ez volt az a város, ahonnan a harci szekerek elindultak, hogy a Debóra prófétanő és Bárák vezette zsidókkal megküzdjenek. Az ásatást és a belőle levont következtetéseket Zertal professzor „Sisera titka: utazás a tengeri népek és Debóra éneke nyomában” (Dvir, Tel Aviv, 2010 [héberül]) című könyvében foglalta össze.

 

A helyszínen talált egyik lelet mibenlétét azonban továbbra is homály fedte. A kb. 2 cm átmérőjű, 5 mm vastag kerek bronztáblát a „helytartó háza”-ként aposztrofált romok között találták. A tárgyon egy fejfedőt illetve szekérkerekeket formázó fülbevalót viselő nő vésett arca látható. Már 1997-ben, a felfedezésekor nyilvánvaló volt, hogy egy hosszúkás tárgy letörött végéről van szó, azonban Cohen, aki az ásatási beszámolóban publikálta a leletet, semmilyen más hasonló lelettel nem tudta összefüggésbe hozni azt. Most, tizenhárom év elteltével megoldódott a rejtély. Cohen, aki aprólékosan áttanulmányozta a harci szekereket ábrázoló egyiptomi domborműveket, egy különleges díszítést fedezett fel: a tengelyeket a csapágyhoz rögzítő bronz szegeket különböző emberek arcával dekorálták — foglyokéval, idegenekével és Egyiptom ellenségeivel. Azt is megfigyelte, hogy ezek a díszek a királyi méltóságok és egyéb főemberek szekerét díszítették. (Alsó képünkön piros nyíllal jelölve.)

„Ez a felfedezés növeli a lelőhely történelmi és régészeti értékét, és azt bizonyítja, hogy magasrangú emberek szekereiről van szó. Alátámasztja annak lehetőségét — amit korábban nem lehetett biztosan kimondani —, hogy Sisera városáról van szó, innen indultak ki a harci szekerek az izraeli törzsek ellen, hogy Taanakh és Megiddó között csatába bocsátkozzanak velük” — vonta le a következtetést Zertal professzor.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.