Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sinai hegy (1) sínai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

Ellopták a Holt-tengeri tekercseket?

2010.01.14. 08:12 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: kiállítás tekercsek holt tengeri qumráni tekercsek

A Jerusalem Post január elején közölt cikke szerint Jordánia hivatalosan kérelmezte a kanadai hatóságoktól, hogy foglalják le azokat a Holt-tengeri tekercseket, amelyek egy torontói kiállításon szerepeltek. Jordánia azt állította, hogy a „qumráni tekercsek” néven ismert héber pergamentekercsek tulajdonjoga őt illeti, mivel az izraeliek az úgynevezett Hat Napos Háború idején (1967. június 5–10.) illegálisan jutottak hozzá a ma már kincset érő ókori szövegekhez. A Toronto Globe és Toronto Mail tudósítása szerint Jordánia azt követelte, hogy a tekercstöredékek mindaddig maradjanak Kanadában, amíg a kulturális javak védelmére létrejött Hágai Egyezmény alapján nemzetközi bíróság nem ítélkezik az ügyben. Az 1954-ben létrejött Egyezmény kimondja, hogy „őrizet alá kell venni mindazokat a kulturális javakat, melyeket akár közvetlen, akár közvetett módon bármely megszállt területről vittek el”. A jordániaiak most azt állítják, hogy Izrael jogellenesen foglalta le a Hatnapos Háború idején a Kelet-Jeruzsálemhez tartozó Rockefeller Múzeumban őrzött tekercseket.

 

A torontói Royal Ontaro Museumban 2009. június 27. és 2010. január 3. között volt látható a „Holt-tengeri tekercsek: szavak, amelyek megváltoztatták a világot” (Dead Sea Scrolls: Words that Changed the World) című kiállítás. Az Izraeli Régészeti Hatóság ezalkalommal tizenhét tekercset adott kölcsön a múzeumnak, köztük négy olyan művet is, amely még sohasem volt külföldön kiállítva. A kiállítás hat hónapja alatt körülbelül félmillió látogató volt kíváncsi az ókori zsidó történelem felbecsülhetetlen értékű emlékeire — miközben a kiállítótermeken kívül számos Izrael-ellenes tüntetés zajlott, többnyire palesztinok szervezésében (képünkön).

 

Az izraeli külügyi szóvivő, Yigal Palmor egyszerűen „nevetségesnek” minősítette a jordán követelést. „A Holt-tengeri tekercsek a zsidó örökség és vallás elidegeníthetetlen részét képezik. A tekercseknek semmi közük Jordániához, vagy a jordán néphez” — nyilatkozta Palmor. „Ráadásul a Nyugati Part [a Jordán-folyótól nyugatra eső terület] Jordánia által történt elfoglalását sohasem ismerte el a nemzetközi közösség és a [Hasemita] királyság már a 80-as években lemondott minden követeléséről. Milyen alapon próbálnak igényt tartani a tekercsekre, amelyek a zsidó kultúrtörténelem sarokköveit képezik?” Pedig nem is a jordánok az egyetlenek, akik követelik a tekercsek tulajdonjogát. 2009 ápilisában a Palesztin Hatóság (PA) fordult azzal a kéréssel Stephen Harper kanadai miniszterelnökhöz, hogy mondja le a kiállítást. A PA és torontói muszlim aktivisták azt állították, hogy a tekercseket „ellopták” a palesztin területekről, és illegálisan kerültek Izraelhez, amikor az annektálta Kelet-Jeruzsálemet.

 

Közismert tény, hogy az első Holt-tengeri tekercseket egy beduin pásztorfiú találta meg 1947-ben egy Hirbet Qumran nevű romtelepülés közelében. A tudományos feltárásokat kezdetben az a Roland de Vaux nevű dominikánus tudós–szerzetes (1903–71) vezette, aki soha nem is titkolta Izrael-ellenességét. A munka ekkoriban a Jordániai Régészeti Hatóság felügyelete alatt folyt, amelynek ebben az időben G. Lankester Harding (1901–79) volt az igazgatója, aki szívén viselte az értékes leletek sorsát. (Harding egyben a Palesztinai Régészeti Múzeum, mai nevén Rockefeller Múzeum igazgatója is volt.) A két tudós hét kézirattekercset és több száz kisebb töredéket tárt fel, amelyből hármat (Ézsaiás, Himnuszok, A Világosság és a Sötétség fiainak harca) azonnal el is adtak a Héber Egyetemnek. Négy tekercs az Amerikai Keletkutató Intézet (American Oriental Research Institute) kezelésébe került. 1951 és 56 között további tíz barlangot fedeztek fel, amelyekben több ezer kisebb-nagyobb fragmentum került elő. Ezeket a kelet-jeruzsálemi Rockefeller Múzeumba (1967 előtt Palesztinai Régészeti Múzeum) vitték, olyan rossz körülmények közé, ami néhány éven belül a tekercsek pusztulását okozta volna (képünkön).

 

Érdekes, hogy a jordániai hatóságok még Harding 1956-ben bekövetkezett lemondása után sem tanúsítottak érdeklődést a Holt-tengeri tekercsek iránt. Mikor 1967-ben az izraeli deszantosok elfoglalták a Rockefeller Múzeumot, az ott őrzött valamennyi tekercs az Izraeli Régészeti Hatóság ellenőrzése alá került. Csak a nevezetes Réztekercs és néhány Ammanban kiállított (az 1. és 4. barlangból származó) töredék maradt Jordánia tulajdonában. A jordániai érdektelenségnek valószínűleg igen egyszerű oka volt: a tekercsek túlnyomó többségét héber betűkkel, héber és arámi nyelven írták; tartalmuk pedig részben a héber Bibliához (Ószövetség), részben a Qumránban és környékén letelepedett zsidó vallási közösséghez kötődött. Ugyan kinek lett volna szüksége ókori zsidó bibliaszövegekre Jordániában? Egyáltalán, el lehetett volna képzelni a 67-es háborút megelőző Izrael-ellenes arab hisztéria közepette egy „Holt-Tengeri Tekercsek Múzeumát” például Ammanban? Aligha valószínű… Csak remélhetjük, hogy a Holt-tengeri tekercsek továbbra is jeruzsálemi otthonukban: a „Könyv Szentélyében” (képünkön) maradnak, s hogy a mostani diplomáciai attak ellenére Izrael nem zárkózik el attól, hogy időnként külföldi kiállításokra is kikölcsönözze e páratlanul értékes kéziratokat.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása