A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) karácsonyra időzítette annak a szenzációs hírnek a bejelentését, miszerint a Názáret jelképének is számító Angyali üdvözlet templománál a régészek egy első századi lakóépület romjaira bukkantak. A Názáreti Mária Társaság új nemzetközi központjának alapozási munkái során A Názáreti Mária Társaság új nemzetközi központjának alapozási munkái során a Yardenna Alexander vezette kutatócsoport első ízben bukkant rá Názáretben egy korai római korban épült házra. Mint az köztudott, Jézus anyja, Mária, és nevelőapja, József Názáretben telepedett le, miután Heródes üldözése elől visszatértek hazájukba. Jézus itt nőtt fel, és Józsefhez hasonlóan ő is kézművességgel (tekhnitész) foglalkozott, ami a hagyomány szerint az ácsmesterség volt. Az Angyali üdvözlet templomát 1969-ben azon a helyen építették, amit a katolikus hagyomány Mária házának tartott. A modern székesegyház felépítése előtt már három másik templom is állt ezen a helyen. Názáret olyan apró falu volt Jézus korában, hogy a korabeli források (például Flavius Josephus művei) vagy a Talmud nem is említi. Ezért a szkeptikusok sokáig puszta létét is kétségbe vonták. 1961-ben azután egy szerencsés felirat-lelet igazolta, hogy a 3-4. században még létezetett Názáret, pontosabban Nácáret nevű település Galileában. A falu nevének kiejtése ez esetben rendkívül fontos: az evangéliumok ugyanis hangsúlyozzák, hogy Jézus nem véletlenül lakott Názáretben: „És lakozott a Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni” (Máté 2:23) — ez a próféta pedig nem más, mint Ézsaiás (Jesája), aki mintegy 600 évvel korábban megjövendölte, hogy Isái (Dávid apja) gyökeréből egy vesszőszál (nécer) fog növekedni, aki a népek Megváltója lesz. A zsidó és a keresztény hagyomány egybehangzóan a Messiásra vonatkoztatta a kijelentést: a Nácáret név tehát arra utal, hogy itt lakik a Nécer, azaz a Messiás. A most megtalált ház mindössze két lakóhelyiségből és egy kis körülzárt udvarból állt, amelyben egy sziklába vágott kis ciszterna volt. A ház belsejéből nagyon kevés lelet került elő, többnyire a korai római korból származó cseréptöredékek. Hogy a ház bizonyosan zsidóké lehetett, azt bizonyítják az itt talált kőedények, amiket — a rituális tisztaság céljából — csakis ők használtak. Érdekes, hogy egy rejtekhelyül szolgáló mélyedést is találtak a ház oldalában, amelynek bejáratát álcázták; ez bizonyosan az első századi zűrzavaros katonai és politikai helyzettel magyarázható. A Mária Társaság azt tervezi, hogy az épületet restaurált formában a konferenciaközpont felépítése után láthatja majd az érdeklődő közönség.
Kedves Tibor!
Egy ház, sőt több házalap kiásása sem bizonyítja, hogy Mátéhoz az adott szó földrajzi indítattatásként került és nem kizárólag vallási lényeg állt használatában.
Mert az Evangéliumok szerzői többször önkényesen írták át a Messiás alakjára értelmezett törvény, próféta, soltárszövegeket, megváltoztatva azok eredeti értelmét, mondanivalóját. 'Názárettel' kapcsolatosan olvashatjuk az Újtestamentumban: ... „lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék amit a próféták mondottak, hogy Názáretinek fog neveztetni”. [ Mt. 2: 23] Az utalás itt Izajás, 2. v. 1. sorokra történik: ”És származik vesszőszál Isaia törzsökéből, és gyökereiből egy virágszál nevelkedik”, - valamint egy másik próféta soraira Zakariás, 6. v. 12, ... „Íme egy férfiú a neve Csemete mert csemete támad belőle és megépíti az Úrnak templomát”. Amit a próféták
mondottak, mint látjuk, eltér tartalmilag és értelmileg Máté idevonatkozó soraitól és, hogy mégis van kapcsolódás azt abban találjuk, hogy az eredeti héber kánonban található ‘vesszőszál' és ‘csemete' szavak hangalakban és írásmódban nagyon hasonlóak a ‘názáreti' szóhoz. (miképp azt Te is kiemelted cikkedben: 'Nécer' -nácáret.) Ezt a hasonlóságot Máté öncélúan kis változtatással hozzákapcsolta Jézus történetéhez. Ily módon tehát, született egy helységnév, amely sehol máshol nem szerepelt az első évszázadokban csak a Bibliában.
Talán a názárenusok szektálya idevonatkozó adatait is idelehetne kapcsolni ...
Üdv Katolnai
katolnai 2009.12.26. 06:05:10
Egy ház, sőt több házalap kiásása sem bizonyítja, hogy Mátéhoz az adott szó földrajzi indítattatásként került és nem kizárólag vallási lényeg állt használatában.
Mert az Evangéliumok szerzői többször önkényesen írták át a Messiás alakjára értelmezett törvény, próféta, soltárszövegeket, megváltoztatva azok eredeti értelmét, mondanivalóját. 'Názárettel' kapcsolatosan olvashatjuk az Újtestamentumban: ... „lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék amit a próféták mondottak, hogy Názáretinek fog neveztetni”. [ Mt. 2: 23] Az utalás itt Izajás, 2. v. 1. sorokra történik: ”És származik vesszőszál Isaia törzsökéből, és gyökereiből egy virágszál nevelkedik”, - valamint egy másik próféta soraira Zakariás, 6. v. 12, ... „Íme egy férfiú a neve Csemete mert csemete támad belőle és megépíti az Úrnak templomát”. Amit a próféták
mondottak, mint látjuk, eltér tartalmilag és értelmileg Máté idevonatkozó soraitól és, hogy mégis van kapcsolódás azt abban találjuk, hogy az eredeti héber kánonban található ‘vesszőszál' és ‘csemete' szavak hangalakban és írásmódban nagyon hasonlóak a ‘názáreti' szóhoz. (miképp azt Te is kiemelted cikkedben: 'Nécer' -nácáret.) Ezt a hasonlóságot Máté öncélúan kis változtatással hozzákapcsolta Jézus történetéhez. Ily módon tehát, született egy helységnév, amely sehol máshol nem szerepelt az első évszázadokban csak a Bibliában.
Talán a názárenusok szektálya idevonatkozó adatait is idelehetne kapcsolni ...
Üdv Katolnai