Közismert, hogy a Hannuka az egyetlen olyan zsidóvallási ünnep, amelynek eredete az intertestamentális (vagyis az Ó- és Újszövetség közötti) korszakra vezethető vissza. A „Fények ünnepén” a zsidók megemlékeznek arról, hogy IV. Antiokhosz Epiphanész (Kr. e. 175–164) brutális vallási elnyomása alól a Makkabeusok vezette szabadságharc (Kr. e. 167–164) szabadította fel őket. Júda Makkabi (a név jelentése: pöröly, kalapács) vezetésével visszafoglalták a Szeleukidáktól Jeruzsálemet, a megszentségtelenített Templomot újra felszentelték (erre utal a Hannuka elnevezés is), amelynek során csoda történt: az egy napra elegendő szent olaj nyolc napon keresztül égett a mécstartóban (menóra). Ennek emlékére a zsidók világszerte mindmáig nyolc karú gyertyatartóban gyújták meg a mécseseket, nyolc napon keresztül egyet-egyet. A szabadságharcos Makkabeusok leszármazottait nevezzük Hasmoneusoknak, akik előbb főpapként, majd a királyi címet is felvéve uralkodtak Júdeában Kr. e. 140 és 37 között, a Heródes-dinasztia felemelkedéséig.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) bejelentette, hogy a Hasmoneus Királyság déli kiterjedéséről kétségbevonhatatlan bizonyíték került elő a Negev-sivatagban. „Egy forradalmi felfedezés nyomán újra kell rajzolnunk a régió térképeit ebben az időszakban” — nyilatkozta Tali Erickson-Gini, a Horvat Ma’agura-i ásatás vezetője, majd így folytatta: „Annak ellenére, hogy a történész Josephus szerint a Hasmoneusok uralma Gázától délre is kiterjedt, eddig nem került elő világos régészeti bizonyíték erről. A történészek emiatt arra hajlottak, hogy elutasítsák annak lehetőségét, hogy a Hasmoneusok valóban ellenőrzésük alatt tartották a Negevet.” A most folyó ásatás középpontjában Horvat Ma’agura romtelepülés áll, amely mellett valaha a Gázát és Petrát összekötő híres Tömjénút haladt el (alsó képünkön). A régészek szerint Alexandrosz Iannaiosz (Jannáj) király — a Makkabeusok leszármazottja — itt épített egy erődöt a Tömjénúton haladó karavánok fosztogatói ellen, miután Kr. e. 99-ben Gázát elfoglalta. Az erődöt legalább Kr. e. 66-ig a Hasmoneusok tartották kézben, majd évszázadokon át a rómaiak használták katonai ellenőrző pontként. Az IAA kutatói Nesszanában (az említett Horvat Ma’agurától 40 km-re nyugatra) megtalálták Iannaiosz (Jannáj) király pénzérméjét (képünkön), amely szintén bizonyítja, hogy a Negev a Hasmoneus-dinasztia uralma alatt állt. Tali Erickson-Gini azt is hozzáfűzte ehhez, hogy a régészeti leletek (elsősorban az import kerámiában tárolt import bor) alapján arra lehet következtetni, hogy a Hasmoneusok nagy számban alkalmaztak nem-zsidó zsoldos katonákat is hadseregükben. Ez különösen Iannaioszról hihető, hiszen az ő helyzete a belső (elsősorban vallási természetű) meghasonlások miatt rendkívül ingatag volt.