Ókorfotók: Izrael

Ókorfotók: Szíria

Ókorfotók: Libanon

Bibliai régészet

A blog tárgya minden olyan új régészeti felfedezés, amely valamilyen módon a Bibliával kapcsolatba hozható. Igyekszünk olvasmányosan, de tárgyilagosan, a tudományos objektivitás igényei szerint beszámolni minden újdonságról.

Topikok

alexander jannáj (1) alexandria (1) amulett (1) anatólia (1) aphrodité (1) apokalipszis (1) apostolok (1) askelón (2) asszírok (1) augustus (1) ausztria (1) avarisz (2) babatha archívum (1) babilóni fogság (1) bányászat (1) barlangok (1) bar kochba (2) bar kochba felkelés (1) beduin (1) berüllosz (1) betlehem (1) bet yerah (1) biblia (1) bibliaillusztráció (1) biblia keletkezés (1) bírák (1) british museum (2) bulla (1) codex sinaiticus (1) császárkultusz (1) dániel könyve (1) dávid király (1) dávid városa (2) dekapolisz (2) deuteronomium (1) diaszpóra (5) egyiptom (7) egyiptomi fogság (1) egyiptomi jelképek (1) ékírás (4) ékszer (2) elah (2) első templom (1) első zsidó háború (1) el yehudiye (1) epigráfia (11) ereklye (1) erődítmény (1) eszarhaddon (1) exodus (1) ezékiás (2) ezékiel (1) fáraó (1) feltámadás (1) filiszteusok (2) flavius josephus (2) fönícia (1) föníciai vallás (1) freskó (1) frigyláda (1) gadara (1) galilea (3) galileai tó (1) garizim hegy (1) gát (1) gihon (1) gihon forrás (1) görög (1) gósen (1) graffiti (1) hacór (1) hadrianus (1) hadtörténet (1) halászat (1) hamisítás (2) hammurapi (2) hanan eshel (1) har (1) hasmoneusok (1) héber (4) héber nyelvemlék (2) héber pecsét (1) hellenisztikus kor (1) heródes (1) hipposz (2) holt tengeri (1) honfoglalás (1) horvat kur (1) hükszószok (2) hurbán (1) ima (1) irak (1) írástörténet (7) israel museum (1) jebuzeus (1) jeremiás könyve (1) jeruzsálem (14) jézebel (1) jézus (7) jokneám (1) józsef (1) kanaán (6) karkom (1) kedes (1) kiállítás (1) kiállításkritika (2) kiemelt (6) kína (1) kionulás (1) királyság (1) kis ázsia (1) könyvajánló (2) könyvismertető (1) korai bronzkor (1) krisztus (1) kürosz (2) leontopolisz (1) lmkl pecsét (1) lód (1) lótemetkezés (1) madaba mozaik (1) magdala (1) mágia (1) makkabeusok (1) második templom (1) maszada (1) messiás (2) méz (0) mezőgazdaság (2) mikve (1) mozaik (1) mózes (1) müra (1) nabukodonozor (1) názáret (1) negev (1) nekrológ (1) nero (1) numizmatika (2) óbabilóni birodalom (1) ódeion (1) oltár (1) omrit (1) oniász (1) oplontis (1) orvoslás (1) osszárium (1) osztrakon (3) pál apostol (1) pannonia (1) papirusz (1) pecsét (1) pecsételt korsófül (1) pénzek (1) perzsák (2) pogány vallás (2) pompeii (1) poppaea (1) priéné (1) proto sínai (1) ptolemaidák (1) qumráni tekercsek (1) rabbi akiba (1) ramat rahel (1) régészet (23) római hadsereg (1) római villa (2) salamon (1) salamon ítélete (1) saul (1) shaaraim (1) siloám (1) siloám medence (1) sínai hegy (1) sinai hegy (1) siratófal (2) sisera (1) sodoma (1) szamaritánok (0) szamaritán vallás (1) szépművészeti múzeum (1) szerződés (1) szidón (1) szórek völgy (1) szuszita (2) taharka (1) tekercsek (1) tell (1) tell tayinat (1) tel rehov (0) templomhegy (3) templomosok (1) templom tekercs (1) tengeri népek (1) timna (1) tirháka (1) törvénykönyv (1) tükhé (1) turini lepel (1) újszövetség (2) vallástörténet (1) vezúv (2) vízvezeték (2) víz alatti régészet (1) zarándoklat (1) zsinagóga (5) Címkefelhő

„Boldog Kürosz-napot!”

2009.10.30. 10:48 | Grüll Tibor | Szólj hozzá!

Címkék: régészet perzsák kürosz dániel könyve

 

Október 29-én ünneplik „az első emberi jogi charta” kibocsátásának évfordulóját, paradox módon egy olyan országban, amely számos jelét adja annak, hogy semmibe veszi az emberi jogokat. „Kürosz”, az ókori perzsa birodalom legnagyobb uralkodója Kr. e. 539-ben ezen a napon bocsátotta ki rendeletét, amelyben visszaadta szabadságát a babilóniaiak által elhurcolt népeknek, köztük a zsidóknak.

 

„Felemeltem szemeimet, és láttam, és ímé egy kos állt a folyam előtt, és két szarva volt: és az a két szarv magas volt, de egyik a másiknál magasabb, és a magasabb később növekedett. Láttam azt a kost szarvaival öklelőzni napnyugat, észak és dél felé, és semmilyen állat sem állhatott meg előtte, és senki sem szabadulhatott meg kezéből, és tetszése szerint cselekedett, és naggyá lett” (Dán 8:3–4). A Dániel könyvében olvasható látomás a Perzsa Birodalom prófétikus leírása, amely minden tudós történészi munkánál tökéletesebben kifejezi annak lényegét. Az öklelőző kos azért visel két szarvat, mert a birodalom megteremtői valójában a médek voltak, akiktől a perzsák részben dinasztikus szövetséggel (a perzsa I. Kambüszész urának, Asztüagész méd királynak a lányát vette el, ebből a házasságból született Nagy Kürosz); részben fegyveres erővel vették át az uralmat. Miután Kürosz két csatában legyőzte apósát, Asztüagészt, nemcsak rokonával, hanem annak népével is nagylelkűen bánt: a két nemzetséget saját koronája alatt egyesítette, de a vezető szerepet kétségkívül a perzsáknak adta. A hatalom átvétele olyan diszkréten zajlott, hogy a nyugati népek a Perzsa Királyságot továbbra is a „méd” jelzővel illették. A két királyságot egyesítő Kürosz ezzel hatalmas birodalom uralkodója lett, amelynek jelentős természeti gazdagsága és földrajzi helyzete folytán kapcsolatteremtőként kellett fellépnie Kelet és Nyugat között. 

 

A perzsa hódítás először nyugat felé irányult. Nagy Kürosz csaknem a teljes Kis-Ázsiát (a mai Törökország nyugati részét) bekebelezte. Miután a Lüd Királyságot, élén Kroiszosszal (akinek gazdagsága közmondásos: nevéből származik a „krőzus” szavunk) meghódította, a tengerparti görög városok ellen fordult. Milétosz volt az egyetlen, amelyik önként megadta magát, a többit részben ostrommal, részben árulás révén foglalta el. Kis-Ázsia meghódítása után Kürosz csapataival keletre vonult. A mai Iránt, Afganisztánt, valamint a Kaukázus és a Hindukus vonulataitól északra fekvő országokat is bekebelezte. Ezután 539-ben elfoglalta Babilónt és felvette a „Babilón királya, az ország királya” címet. Helyreállíttatta a templomokat, és visszaengedte a Nabukodonozor által hazájukból áttelepített népeket, közöttük a zsidókat is. Rendeletének szövegét a British Museumban őrzött agyaghenger őrizte meg számunkra:

 

„…[Jeruzsálem városától] kezdve Assur és Susan városig, Agadéig, Esnunak földjéig, Zamban városáig, Meturnu városáig, Dérig, Quti ország földjéig, a Tigris folyón túl fekvő szent városokig, amelyek (isten) lakásait régen alapították, az isteneket, akik bennük laktak, helyükre visszavitettem, örök lakást adtam nekik. Az összes embert összegyűjtöttem, lakóhelyükre visszatelepítettem…” (Harmatta János fordítása)

 

Ezért is nevezte Ézsaiás próféta „pásztor”-nak (44:28) és „az Úr felkentjé”-nek (45:1) azt az uralkodót, akit saját népe „atyának”, a hellének pedig „mesternek” és „törvényhozónak” szólítottak. Kürosz egész életében kegyes uralkodónak bizonyult. Az egyik, Babilónban előkerült ékírásos táblán maga mondja: „Marduk végiglátogatta az összes országot, és meglátta azt, akit azért keresett, hogy igazságos király legyen belőle, a szíve szerinti király, akit kezével fog vezetni.” 

 

Kürosz állítólag apósa felett aratott győzelme helyén alapította meg fővárosát, Paszargadait, ami a perzsa Páthragáda név görögös formája. Az 546-ban elkezdett munkálatok Kürosz tizenhat évvel később bekövetkezett halála miatt félbeszakadtak, mégis ez maradt a perzsa főváros egészen addig, amíg Dareiosz megalapította Perszepoliszt. Az 1,6 négyzetkilométer kiterjedésű romvárosban a régészek egy templom és két palota romjait is megtalálták, valamint itt található Kürosz állítólagos sírja is, amelyet már Nagy Sándor ideérkezése (Kr. e. 331) előtt kiraboltak. A régészeti lelőhelyet egy 2007-ben megkezdett víztározógát építése fenyegeti, a Paszargadai régészeti örökség fennmaradásáért küzdő irániak ezért is népszerűsítik világszerte a „Kürosz-napot”.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.