A dél-libanoni Szidónba (Saida) ritkán keverednek turisták, főleg hazánkból. Pedig Libanon történelmi öröksége még a Közel-Keleten is párját ritkítóan gazdag, és hozzá természeti adottságai is csodálatra méltóak. Kár, hogy a polgárháborús örökség, a felekezeti és klán-harcok, valamint az iszlamista terrorszervezetek aktív jelenléte miatt az ország cseppet sem nevezhető biztonságosnak. (A külügyminisztérium a májusi választások után kirobbant utcai harcok miatt kifejezetten nem javasolja az ide történő utazást.)
Az angol nyelvű libanoni The Daily Star napilap szerint Szidón rendkívül gazdag, ámde szinte teljes egészében feltáratlan régészeti öröksége most jó kezekbe került. A British Museum régészei, akik tizenegy éve dolgoznak a város múltjának feltárásán, egy 13 sírból, templomokból és más tárgyakból álló kanaáni leletegyüttest találtak a város Freres nevű körzetében, ahol idén „a legnagyobb számban kerültek elő romok, amelyek segítenek teljessé tenni azon történelmi időszakok körét, amelyeket a helyszínen felfedeztünk” — nyilatkozta a delegáció vezetője, Claude Doumit Serhal. A városban dolgozó kilencven libanoni és külföldi szakember a Műemlékek Általános Igazgatósága (General Directorate of Antiquities) vezetése alatt végzi munkáját.
„Ami a hét felfedezéseiből a legszenzációsabb, hogy végre képet kaphatunk a kanaáni periódus vallási szertartásairól és életmódjáról” — mondta Serhal. Hasonló felfedezéseket tettek fél évszázaddal ezelőtt Bübloszban (Jbeil) és az észak-libanoni Arqában (Akkar), de soha még ilyen mennyiségű történelmi lelet nem került elő egyetlen helyszínről Libanonban. A hét felfedezései közé tartozik egy 48 méter hosszú templom a Kr. e. 1800 és 1500 közöttről, amely tele volt bronz tárgyakkal: késekkel, gyűrűkkel, valamint agyagedényekkel és kőszobrokkal, amelyeket a gonosz elhárítására mágikus célból alkalmaztak. Kisebb templomok is előkerültek a Kr. e. 3000–1000 közöttről, kilenc kamrával és gabonaraktárakkal.
A középső-bronzkorból származó kb. 108 sírt is felfedeztek ugyanitt a régészek. Ezekben is találtak pörkölt gabonát és állati tetemeket, amelyek a korszak temetési szertartásaira vetnek fényt. A feltárások igazolták, hogy a Szidónnak ezt a területét nemcsak lakóövezetként, hanem egymást követő különböző korokban szakrális célokra is használták. A British Museum régészei ugyancsak megtalálták egy egyiptomi váza töredékét, amelyet a fáraó lótuszvirága díszített. A töredék valószínűleg Tauszertnek, II. Szeti fáraó (XIX. dinasztia) feleségének ajándéka lehetett Szidón királya számára.
A British Museum kutatói idén kiterjesztették kutatásaikat a kiterjedt város al-Sandaqli nevű körzetére is, ugyancsak a Műemlékek Általános Igazgatósága irányítása alatt. „A megtalált régészeti leletek a város múzeumában lesznek kiállítva” — nyilatkozta Serhal. „A helyszín Szidón kulturális turizmusának legfőbb célpontja lesz” — tette hozzá nem kis optimizmussal, hiszen a város jelenlegi kulturális célú turizmusa a fentebb említett okokból szinte nulla. (Egyelőre az egyetlen kulturális látnivaló a városban egy a tengerbe nyúló keresztes erőd.) Az optimizmus azonban nem teljesen alaptalan: Szidón régészeti múzeumának alapkövét 2009. június 27-én tették le, és megnyitásának várható időpontja 2012 lesz.
Az ásatások honlapja: www.sidonexcavation.org/ht/ht_excavation.htm
