Az Első Templom lerombolásához (i. e. 587/6) vezető eseményekről Jeremiás könyve nyújtja a legizgalmasabb és legpontosabb tájékoztatást. A próféta könyvében szereplő személyekkel és történésekkel összekapcsolható régészeti leletek már eddig is szép számban kerültek elő Jeruzsálemből. II. Nabukodonozor újbabilóni uralkodó Jeruzsálem elleni hadjáratairól pedig ékírásos források is tudósítottak. Mégis szenzációsnak számít Michael Jursának, a bécsi egyetem kutatójának bejelentése, aki a British Museum mintegy 130 ezer darabból álló ékírásos táblagyűjteményében a múlt héten bukkant rá egy kis szövegre, amely Nabukodonozor fő-eunuchjának, Nabu-sarruszu-ukinnak neve szerepelt. Jeremiás könyvének 39. fejezete így kezdődik a revideált Károli-fordításban: „Sedékiásnak, a Júda királyának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban eljött Nabukodonozor, a babiloni király és egész serege Jeruzsálem ellen, és megszállták azt. Sedékiás tizenegyedik esztendejében, a negyedik hónapban, a hónap kilenczedikén ledőlt a város [kőfala]; és bementek a babiloni király fejedelmei mind, és leültek a középső kapuban: Nergál-Sarézer, Samegár-Nebó, Sársekim, Rabsáris, Nergál-Sarézer, Rabmág és mind a többi fejedelmei a babiloni királynak.” Az aprócska tábla a felsorolásban dőlt betűvel jelzett fő-eunuch fizetési bizonylata, aki i. e. 595-ben, Nabukodonozor tizedik évében másfél mina (0,75 kg) aranyat kapott a kincstártól. A most felfedezett babilóni tisztségviselő-név ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a Károli-fordításban szereplő nevek félrevezetőek. Az eredetiben ugyanis nem hat, hanem csak három személy szerepelt: „Nergal-Sarézer, a számgár; Nébó-Sársekim, a rabszárisz; és Nergál-Sarézer, a rabmág”, a dőlttel szedett babiloni szavak ugyanis tisztségeket jelentenek.